Védetté nyilvánította a vásárhelyi védfalat Lázár János minisztériuma

Kiemelt műemléki védettséget kapott a hódmezővásárhelyi református ótemplom védfala, vette észre a Promenad24. A védettség a Magyar Közlönyben pénteken jelent  meg rendelet formájában. A Lázár János által aláírt jogszabály indoklásul közli, a védetté nyilvánítás célja az 1740–41-ben épült védfal történeti és építészeti értékeinek megőrzése.

A Magyar Közlönyben kihirdetett dokumentum szerint a műemléki védettséget a korábban, az 1950-es években műemlékké nyilvánított ótemplom és a magtár épületével egy egységben kell kezelni. A „három elemből álló műemlékegyüttes védetté nyilvánításának célja a református templom és a köré épített védfal, valamint a magtár 18. században épült elemeinek védelmi-funkcionális egységet alkotó védelme”. A rendelet nyolc nap múlva lép hatályba.

Hódmezővásárhely talán legérdekesebb látványossága az a háromkilométeres téglafal, amit a XIX. század vége felé építettek, hogy lehetséges árvizektől megvédjék a mai belvárost, írtuk a múlt nyáron. Egy ponton még jobban összpontosulnak a régi műemlékek, ahol egy háromszáz éves épületegyüttes része az ótemplom a Rákóczi-csengettyűvel, egy magtár és az őket körülvevő védfal.

A helyi kormánysajtó szerint épp ez az a terület, ahol Márki-Zay Péter polgármester egyedi értéket rombolt és rombol, amikor egy felújítási program keretein belül átvágták a kőfalat.

Emiatt gyertyagyújtásos demonstrációt is szerveztek a fal tövében.

Mostantól kezdve viszont „a védfal komoly védelmet élvez, nem történhet meg, hogy egy-egy városvezető hóbortja alapján hozzányúlnak, toldozgatják-foldozgatják, különben az önkormányzat rendkívül súlyos örökségvédelmi bírságot kockáztat” – fogalmaz a kormányközeli lap.

Az ügyben a polgármester is megszólalt még tavaly nyáron. Az önkormányzathoz közeli Hódpress cikke szerint arról beszélt Márki-Zay Péter, hogy a műemlékvédelem maximális bevonásával és jóváhagyásával történt minden. „Az Ótemplomi Közösség tagjai nem azt kérték, hogy ne nyissunk a védfalon kaput, hanem azt, hogy ott tegyük, ahol a ’60-as években is volt. És ott is nyitottuk.”

Szerinte ez a védfal soha nem kellett a gyülekezetnek, soha nem volt szakrális tér. „Most az lett, hogy felújítjuk. [...] Ez eddig egy elpusztult, semmibe nézett védfal volt. Személyesen kiálltam amellett, hogy ezt fel kell újítani, hiszen nagy értéke a városnak. A műemlékvédelmi felügyeletnek pedig alapelve, hogy egy ilyen műemlék úgy tölti be funkcióját, ha annak használati értéke van, például körbe- vagy átjárható” – mondta tavaly nyáron.