Kisteleki akkugyár: az MMM-es képviselő is hangulatkeltést sejt a botrány mögött

Február végén a 24.hu írt arról, hogy a Szegedtől nagyjából 35 kilométerre lévő, hétezer főt számláló Kistelek képviselő-testülete úgy szavazta meg, hogy földterületeket adjanak el egy 500 milliárd forintos gigaberuházás számára, hogy a képviselők nem tudták, ki a beruházó és mit fog építeni, és hogy az építmény milyen környezeti terhelést jelenthet. A kilencfős testület 8:1 arányban mondta rá az igent az eladásra, az egyetlen ellenszavazat a polgármester 2019-es vetélytársától, Mészáros Gábortól érkezett, aki szerint azért sejthető volt, hogy a beruházás egy akkumulátorgyárat takar.

Mészáros az ülés jegyzőkönyve szerint és a lapnak adott nyilatkozatában is azt sérelmezte, hogy a testület a szavazás előtt nem kapott megfelelő, írásos tájékoztatást, a lehetséges környezeti hatásokról nem született tanulmány. „Nem hiszem, hogy komoly szándék esetében, amikor már az elején, a földterületek megvásárlásával százmilliókat akarnak befektetni, ne legyen kidolgozott projektterv” – mondta.

A jegyzőkönyvből kiderül, hogy az önkormányzat a miskolci Európa-Center-Miskolc Kft.-vel már korábban is tárgyalt a 12,6 hektár önkormányzati tulajdon eladásáról, mely egy kínai–koreai befektető számára keresett megfelelő helyet. Olyan területre volt szükségük, ami kielégíti a majdani gyár magas víz- és energiaigényét. Nagy Sándor fideszes polgármester aztán elismerte, hogy a cég a Mercedes és a BMW beszállítója, számukra készít akkumulátor-részegységeket.

A leendő gyár a várostól nagyjából 2–3 kilométerre épült volna fel, az M5-ös autópálya szomszédságában, ahonnan a kecskeméti Mercedes-gyár is csak 60 kilométer. Az összesen nagyjából 50 hektárnyi területből 12,6 hektárt az önkormányzat adott el, 36 hektárt pedig magángazdák, 1500 forintos négyzetméteráron.

Nincs elég áram, nem lesz gyár

„Ez egy nagyon kevés adatot tartalmazó szóbeli előterjesztés volt, nem volt hozzá semmilyen írásos anyag. Gyakorlatilag semmi konkrétumot nem tudtunk, azóta sem tudunk sajnos az ügyről. Azóta is többször próbáltuk, más képviselők is, én is, hogy kapjunk írásos anyagot, tájékoztatót” – ezt már Mészáros Gábor az ATV híradójának nyilatkozta, miután kiderült, hogy mégsem épül akkumulátor-részegységgyártó üzem a településen, mert nem elég hozzá a jelenlegi elektromos kapacitás, és az MVM szerint is csak 5 éven belül lehetséges egy olyan alállomás kiépítése, ami erre alkalmas.

Bár a beruházás nem valósul meg, érdekes, hogy hogyan dönthetett úgy a képviselő-testület egy ilyen volumenű ügyben, hogy sem írásos előterjesztés, sem hatástanulmány nem állt a rendelkezésükre. Mészáros Gábort és a település polgármesterét, Nagy Sárndort is többször kerestük az ügyben, ám kérdéseinkre cikkünk megjelenéséig nem reagáltak. Egy másik képviselő, Tóth Szabolcs viszont mesélt a szavazás körülményeiről.

Tóth 2019 óta önkormányzati képviselő Kisteleken, a pénzügyi és gazdasági bizottság elnöke. 2021-ben az ellenzéki előválasztáson is indult Csongrád–Csanád megye 1. számú választókerületében a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltjeként, a szegedi Móra Ferenc Múzeumban megrendezett vitán olyan jelöltek ellen küzdött, mint a momentumos Mihálik Edvin és az akkor jobbikos, nemrégiben pedig a Jakab Péter vezette A Nép Pártjánhoz szegődött ex-fajvédő Tóth Péter. Az előválasztáson végül Mihálik Edvin vitte a kerületet, az országgyűlési választásokon őt a fideszes Mihálffy Béla győzte le.

Szóbeli volt a tájékoztatás, de elegendő

„Nem szoktunk hiányos tájékoztatás mellett döntéseket hozni, most sem történt így” – közölte a Szegederrel Tóth Szabolcs, aki hozzátette, hogy a döntés napján is, és az azt megelőző héten is tartottak munkamegbeszélést az ügyben, ahol több órán keresztül beszélték át a témát. A tájékoztatás tényleg szóbeli volt, és „egy angol nyelvű anyagról tett említést a polgármester”, aminek a lefordítását kérték. Szerinte mindezekkel elegendő információ állt rendelkezésükre a döntéshez.

Tóth szerint a képviselők tudták a befektető származását, a tervezett tevékenységet, a megvalósítandó beruházás volumenét és energia-, illetve teljes közmű igényét.

A összejövetel alapvetően egy munkamegbeszélésnek indult, ez csapott át a végén rendkívüli ülésbe, mivel a már hetek óta napirenden lévő kérdésben a befektető választ várt. A képviselő elmondása szerint erre vonatkozott a jegyzőkönyvben foglalt kijelentése is, miszerint egy „hirtelen, tegnap este bejött SMS-re kell reagálnunk”. Az SMS-t a polgármester kapta, mert már több hete húzódott a földeladás ügye.

Tóth szerint azért állítja Mészáros azt, hogy nem volt elegendő információ a döntéshez, mert hangulatkeltést akart elérni a következő választásokra készülve, mint polgármesterjelölt. „Csakis önös érdekek vezérelték, hiszen az elmúlt három évben alig foglalkozott a város és lakói ügyeivel. Mióta ősszel kiírta a Facebook-oldalára, hogy »2024 polgármesterjelöltje«, próbál az emberekkel és a problémáikkal foglalkozó képviselőként tetszelegni. Az előző ciklusokban már volt képviselő, és mindent megszavazott gondolkodás nélkül, esetenként kárt okozva a városnak.”

A sosemvolt önkormányzatiság

A képviselő úgy látja, előzetes felmérésekre sem volt szükség, mivel nem akkumulátorgyárról, hanem egy azok részegységeit gyártó üzemről volt szó, és annak alapvetően kisebb a környezetkárosító hatása. A szavazás során azzal kapcsolatban is felmerült a képviselők felelőssége, hogy nem csak a földek eladásáról döntenek, hanem az is rajtuk áll, hogy milyen beruházás érkezik a városba, és az milyen hatással lesz az ott élőkre. A jegyzőkönyv szerint Tóth akkor úgy érvelt, hogy „az már felettünk álló felelősség, a szakhatóságok felelőssége”.

Mikor erre rákérdeztünk, a képviselő a debreceni gyár példáját hozta fel, hogy annak a megépítése is a szakhatóságok felügyeletével fog végbemenni. „Sajnos az önkormányzatok önállóságának teljes felszámolását célozzák a kormány döntései, amelyek elől nem tudunk kitérni. Ezek alapján is, és mivel a szakmai döntések felettünk lévő szinten dőlnek el, a végső felelős döntést nem mi fogjuk meghozni a megvalósulás tekintetében.” Szerinte a végső döntés mindig a magasabb hierarchiai szinten lévő szervek kezében van, tetszik vagy sem. „Az önkormányzatiság jogkörei folyamatosan szűkülnek, a kormány folyamatosan ezen dolgozik” – jegyezte meg.

Kistelek polgármestere, Nagy Sándor pár napja egy hosszabb írást tett közzé a település weboldalán, melyben a sajtót bejárt hírekre reagált. Ezek többségét „politika felhangú”-nak nevezte, amik szerinte sok téves, vagy éppen félinformációt tartalmaznak. Leírta, hogy a városnak már két évtizede célja, hogy befektetésorientált településsé váljon, ezért vásároltak területeket úgy, hogy egy lehetséges üzem se zavarja a lakosságot.

„Ezért tartom sajnálatosnak azt, hogy egyesek – saját önös érdektől vezérelve – kimondva, vagy kimondatlanul is a kistelekiek ellen dolgozva nehezítik, akadályozzák e célok megvalósítását” – célzott Mészáros Gáborra, akinek az ügyben tett nyilatkozatai szerinte kilátástalan helyzetbe hozták a projekt megvalósítását.

Kiemelte, hogy a beruházó nem akkumulátort gyártott volna a település mellett, mert ott az akkumulátor-anyagok és részelemek gyártása történt volna az úgynevezett „zöld akkumulátorokhoz”, és egy „ilyen jellegű beruházás környezetre gyakorolt káros hatása gyakorlatilag nulla”. Továbbra is nyitottak az olyan projektekre, amik nem okoznak problémát a város lakóinak és a környezetnek, eddig egy laskagombatermesztő-üzem és egy húsfeldolgozó került szóba a terület hasznosítására vonatkozóan.

Együttműködünk a Telexszel, hogy Budapesten és egész Magyarországon olvashassanak az emberek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni, támogasd a Szegedert!