Magyarország megsértette az uniós jogot azzal, hogy az embercsempészet miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyek büntetését automatikusan „speciális reintegrációs őrizetté” alakította, ami a gyakorlatban az elítéltek szabadon bocsátását és kiutasítását jelentette – mondta ki csütörtökön az Európai Unió Bírósága, az Európai Bizottság keresetének helyt adva – számolt be az MTI.

A luxembourgi székhelyű testület ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás nem biztosította az uniós jog által megkövetelt hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat.

Magyarország 2023-ban kormányrendeletet fogadott el, amely szerint az embercsempészet előkészítése vagy elkövetése miatt szabadságvesztésre és kiutasításra ítélt személyek büntetése automatikusan „speciális reintegrációs őrizetté” alakult. Az érintetteknek szabadon bocsátásukat követően 72 órán belül el kellett hagyniuk Magyarországot, és a büntetésük időtartama alatt nem térhettek vissza az ország területére.

A rendeletet 2025. augusztus 19-én hatályon kívül helyezték, alkalmazása során ugyanakkor 2525 személy került „speciális reintegrációs őrizetbe”.

Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy a szabályozás rendszerszintű kockázatot teremtett arra, hogy az illegális bevándorlás elősegítésével kapcsolatos bűncselekmények büntetlenül maradjanak, és veszélyeztette az uniós bevándorlási és határellenőrzési politika hatékonyságát. A testület szerint a kormányrendelet elfogadásával Magyarország megsértette az uniós jogból eredő, hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kiszabására vonatkozó kötelezettségét, ezért kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet nyújtott be a bírósághoz.

A bíróság ítéletében megállapította, hogy a „speciális reintegrációs őrizet” nem tekinthető hatékony szankciónak, mivel a jogerősen kiszabott szabadságvesztést ténylegesen nem hajtották végre, hanem az ország elhagyásának kötelezettségével és a visszatérés ideiglenes tilalmával helyettesítették.

A testület szerint az intézkedés visszatartó erővel sem rendelkezett, mivel az embercsempészetben részt vevők számolhattak azzal, hogy magyarországi elfogásuk és elítélésük esetén legfeljebb kiutasítják őket az országból, és bizonyos időre megtiltják visszatérésüket.

A bíróság azt is megállapította, hogy az intézkedés az arányosság követelményének sem felelt meg, mivel az érintettek szabadon bocsátása automatikusan, a bűncselekmény körülményeinek és az elkövető személyes helyzetének egyedi értékelése nélkül történt.

Az ítélet szerint önmagában az a tény, hogy a Magyarország területére való visszatérés tilalmának időtartama megegyezik a kiszabott szabadságvesztés időtartamával, nem elegendő az arányos büntetés követelményének teljesítéséhez.

A luxembourgi testület emellett megállapította, hogy Magyarország azért is megsértette uniós kötelezettségeit, mert a rendelet olyan súlyos bűncselekményekre is alkalmazható volt, amelyek esetében az uniós jog legalább nyolcéves szabadságvesztés előírását követeli meg. Ilyen bűncselekmény például a nem uniós állampolgárok valamely tagállamba történő belépésének vagy azon való átutazásának szándékos elősegítése, ha azt haszonszerzés céljából, bűnszervezetben vagy az érintettek életének veszélyeztetésével követik el.