Megállapodás született a MOL és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Dubravka Đedović Handanović szerb energiaügyi miniszter hétfői bejelentése szerint az adásvételi szerződés feltételeit az amerikai vezetés felé is továbbítják.
A mostani felvásárlással a NIS-ben lévő 56,15 százalékos orosz tulajdonrész nagyrészt a MOL-hoz került, miközben egy kis, nem számszerűsíthető szelete az Egyesült Arab Emírségekhez, de Szerbia szintén növelte részesedését 5 százalékkal.
Az ügy előzménye, hogy az amerikai pénzügyminisztérium tavaly október 9-én szankciókat vezetett be a részben orosz tulajdonú NIS-szel szemben. A szerb fél húzta az időt, ám az amerikaiak közölték: az egyetlen szerb olajfinomítót, a pancsovait is szankcionálják, ha nem váltják ki az orosz tulajdonrészt.
Eközben vasárnap, közel két hónapos szünet után újraindult a pancsovai olajfinomító is, mely a szankciók következtében állt le. A horvát Janaf, a NIS fő beszállítója ugyanis nem kívánt szembemenni az amerikai kormányzati akarattal, így szünetelt a Horvátországon át történő nyersolajszállítás, vagyis a szerb vállalat nyersolajellátás nélkül maradt.
Miután a történtek hatására a szerb fél hajlandónak mutatkozott az üzletre, az amerikai Külföldi Vagyonkezelési Hivatal (OFAC) idén január 23-ig hosszabbította a különleges működési engedélyt.
Az üzlet már a múlt héten várható volt, és lehetett sejteni, hogy a magyar olajipari vállalat is beszáll a felvásárlásba. A MOL azonban nem kommentálta az értesülést az ügylettel kapcsolatban és nem erősítette meg a tranzakció tényét. A társaság közleményt sem tett közzé a tőzsde honlapján, az esetleges hivatalos tájékoztatás várhatóan tőzsdezárás után esedékes.
A szerb bejelentés hatására azonban a MOL részvényeinek árfolyama erősödni kezdett, az addigi veszteség enyhe nyereségbe fordult. Ugyanakkor nem következett be kiugró emelkedés, mivel a Portfolio szerint a papír már napok óta jelentős erősödést mutat, főként a szerb olajfinomító lehetséges felvásárlásával kapcsolatos piaci spekulációk és az emelkedő olajárak miatt.
A Világgazdaság azt írja, a MOL számára a NIS ellenőrzésének megszerzése túlmutat a finomítói portfólió és a piac bővítésén. A cikk felidézi, hogy a Janaf az orosz–ukrán háború kitörése után megduplázta a MOL számára az Adria-kőolajvezetéken alkalmazott tarifákat. Ugyanakkor a helyzet megváltozhat, ha megépül a szerb–magyar kőolajvezeték, mivel a horvát társaság bevételeinek mintegy 90 százaléka a NIS-től és a MOL-csoporttól származik, és egy új vezeték esetén a NIS akár a Janaf szolgáltatásait is mellőzheti.
