A tudományos élet és az irodalom legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett díszes ceremónián.
Astrid Söderbergh Widding, a Nobel Alapítvány kuratóriumának elnöke nyitóbeszédében az irodalmi Nobel-díjról szólva úgy fogalmazott: „olyan írói pályát ismerünk el, amelyben a melankólia és az apokalipszis uralja a képet, de ahol a művészet és teremtés ereje, bármilyen felfoghatatlan is, még mindig túlléphet a sötét és erőszakos erőkön”.
Anders Olsson, az irodalmi Nobel-bizottság elnöke a magyar írót méltatva kiemelte: Krasznahorkai László nagysága íróként az, hogy sikeresen ötvözte az illúziómentes, az ember által létrehozott rendek törékenységén átlátó művészi személetet az irodalom erejébe vetett rendíthetetlen hittel.
Krasznahorkai László az irodalmi Nobel-díjat látnoki erejű életművéért kapta, amely az apokaliptikus terror közepette megerősíti a művészet erejét.
Krasznahorkai Karikó Katalinhoz hasonlóan az SZTE jogelődjének, a József Attila Tudományegyetem egykori hallgatója volt. Ezért az SZTE Nobel-napi programsorozattal készült: többek között az SZTE hallgatói és munkatársai olvastak fel az író korai műveiből, néhány novellájából, emellett a Nobel-díj átadóünnepségét is élőben közvetítették.