Az EP Költségvetési Bizottsága (BUDG) szerdán szavazta meg azt a jelentést, amelyben a mostaninál ambiciózusabb, de rugalmasabb uniós költségvetést vázoltak fel, a jogállamiság pedig a mostaninál nagyobb hangsúlyt kapna. A dokumentum elutasítja az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság által korábban felvetett erősebb központosítást is.
Az Európai Unió költségvetését hétéves ciklusokban határozza meg, a programokra és kifizetések szabályaira is kiterjedően. Az új, 2028 és 2034 közötti ciklus tervezése idén kezdődik, nyáron kerülhet az első bizottsági javaslat az asztalra. A most elfogadott EP-jelentés az Európai Parlament tárgyalási pozícióját vázolja fel, amit a tagállamokkal való egyeztetések során képviselhet.
A parlament szerint minden kifizetés előfeltétele kell legyen a jogállamiság és az alapvető jogok érvényesülése. Magyarország jelenleg csaknem 20 milliárd eurónyi forrástól esett el jogállamisági problémák – a korrupcióellenes intézkedések hiánya vagy az átláthatóság sérülése – miatt, de ez nem vonatkozik például az agrártámogatásokra. Az Európai Bizottság jogállamiságról szóló jelentései eddig nem befolyásolták közvetlenül a kifizetéseket, az EP most azonban azt szorgalmazza, hogy „közvetlenebb kapcsolata kellene legyen a pénzek kifizetésével”.
Az EP a „okos feltételesség” elve mellett áll ki, amely lehetővé tenné, hogy
a végső kedvezményezettek – például önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek, diákok – akkor is hozzájussanak a támogatásokhoz, ha kormányuk nem teljesíti a jogállamisági követelményeket.
A parlament a jövőben nagyobb költést javasol védelemre és versenyképességre, de hangsúlyozza, hogy ez nem történhet a szociális és klímacélok rovására. A költségvetés növelését is indokoltnak tartják, amely jelenleg az EU bruttó nemzeti jövedelmének körülbelül egy százalékát teszi ki.
Az EP elutasítja a nemzeti reformtervek alapján történő forráskifizetéseket, szemben az Európai Bizottság azon törekvésével, amely egységesebb és központosítottabb rendszert hozna létre. A helyreállítási alap példája alapján a Bizottság a támogatásokat reformtervekhez kötötte; Magyarország esetében ez 9,6 milliárd euró elérhetetlenségét jelentette a vállalt kötelezettségek nem teljesítése miatt. Az EP fő kritikája szerint az ilyen rendszerek túlságosan a kormányokra építenek, miközben a régiók és önkormányzatok érdekei kevéssé érvényesülnek, és a parlament ellenőrző szerepe is csorbul.
A Népszava szerint úgy tűnik, az EP centrumpártjai fogják meghatározni a költségvetést irányát, azaz a jobbközép Európai Néppárt, a szocialisták, a liberálisok és zöldek frakciója. A mostani szakbizottsági szavazás után a teljes EP plenárisa is szavaz a szövegről. A szélsőjobb frakció várhatóan nem támogatja majd ezt az irányt, de még így is meglehet a parlamenti többség.
A végső döntéshez azonban a tagállamok vezetőinek jóváhagyása is szükséges, vagyis bármelyik kormány vétózhat.
