Fontos lehet a „pápacsinálók” szerepe: minden korábbinál változatosabb a bíborosokból álló tanács összetétele

Jorge Bergoglio, azaz Ferenc pápa húsvéthétfői halálával beállt a Vatikánban a Sede vacante időszaka, amikor az egyház vezető nélkül marad. Szent Péter trónjának megüresedését szimbolikus változások is jelzik, például a Vatikán címerének módosítása: a pápai tiarát egy napernyő váltja fel.

A pápai szék megüresedésével két kulcsszereplő irányítja ideiglenesen a Vatikánt: a főkamarás, jelenleg Kevin Farrell bíboros, valamint a bíborosi kollégium dékánja, aki jelenleg Giovanni Battista Re. Ferenc pápa február 6-án, kórházi kezelése előtt erősítette meg Re dékáni megbízatását. A főkamarás ilyenkor a hivatali ügyeket viszi, míg a dékán a konklávé előkészítéséért felel. Ferenc pápa Re megbízatásának meghosszabbításával biztosította, hogy az új pápa megválasztásához vezető folyamatot olyan személy irányítsa, akiben ő maga is megbízott.

A temetési szertartást is a dékán vezeti majd. Hasonló történt II. János Pál esetében is, akinek temetését Joseph Ratzinger, a későbbi XVI. Benedek celebrálta. Ez ugyanakkor nem jelent automatikus utat a pápasághoz – a dékáni szerep fontos, de nem meghatározó ebből a szempontból.

A pápa halálát követő időszakban a bíborosok sorozatos tanácskozásokat tartanak a Vatikánban. Ez az előkészítési szakasz most azért is különösen jelentős, mert – mint Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő korábban a Telexnek nyilatkozta – „Ferenc pápa kinevezési gyakorlata nyomán minden korábbinál változatosabb a testület összetétele”. A bíborosok így kevésbé ismerik egymást, ami hatással lesz arra, miként alakul ki a vélemény, illetve hogy kit tartanak majd megfelelőnek a pápai tisztség betöltésére.

A római katolikus egyházban jelenleg 252 bíboros szolgál, közülük 135 rendelkezik választójoggal, mivel még nem töltötték be 80. életévüket. „Ezeken az üléseken fontos lesz, hogy ki milyen szerepet tölt majd be a bíborosok közül, kiknek figyelnek majd jobban a véleményére. Egy olyan testületben, ahol kevésbé ismerik egymást, fontos lehet az úgynevezett pápacsinálók szerepe” – mondta Érszegi a lapnak.

Hans Zollner teológus egy korábbi interjúban arra is felhívta a figyelmet, hogy a közelgő konklávén témává válhat, ki milyen lépéseket tett az egyházon belüli szexuális visszaélések felszámolásáért. Fontos szempont lesz az is, hogy Ferenc pápa milyen személyeket emelt bíborosi rangra: bár nem biztos, hogy utódja hasonló irányvonalat képvisel majd, az egyházfő által hátrahagyott örökség mindenképpen nyomot hagy a konklávé összetételében.

Az egyházjog értelmében a konklávét a pápa halála vagy lemondása után 15 és 20 nap között kell összehívni. A választás során a bíborosok mindaddig szavaznak, amíg valamelyikük el nem éri a kétharmados többséget.

Ferenc pápa végakarata szerint egyébként nem a hagyományos Szent Péter-bazilikában, hanem a római Santa Maria Maggiore-bazilikában temetik el, ahol szoros lelki kapcsolatot ápolt a város védelmezőjének tartott Szűz Mária-ikonnal. A pápa utazásai előtt és után mindig itt imádkozott, és azt kérte, hogy temetése is szerény körülmények között, felravatalozás és ünnepélyes koporsózási szertartás nélkül történjen – „csak úgy, mint bármely másik keresztény esetében”. Ferenc ezzel több mint egy évszázad után az első pápa lesz, akit nem a Vatikánban helyeznek örök nyugalomra.

Szinte nem volt olyan közéleti, politikai, egyházi vagy világi szereplő, aki ne kommentálta volna Ferenc pápa halálhírét. Orbán Viktor Facebook-oldalán azzal búcsúzott: „Mindent köszönünk, Szentatya.” Sulyok Tamás szerint Ferenc pápa „az emberek nyelvén beszélt, úgy, hogy mindenki értse”. „És sokan értették is. Hozzánk, magyarokhoz többször is szólt. Hálával gondolunk rá” – tette hozzá.

Karácsony Gergely azt írta: Ferenc pápa „szinte egyedüliként képviselte a humanizmus hangját az egyre ocsmányabb világban. A pápa, aki nem akart pápa lenni, de aki végül nemcsak a katolikusok, de minden jóakaratú ember nagyrabecsülését kivívta. Aki értette, micsoda felelősséget visel az ember a teremtett világért. Aki soha nem hagyta, hogy a világ különbséget tegyen ember és ember közé”.

„Van abban valami igazán megható, amikor egy pápa a húsvéti misét követően hagyja itt a földi létet” – írta Magyar Péter. Szerinte Ferenc pápa „II. János Pálhoz hasonlóan pápaként is ember maradt. Jó ember, igaz ember”. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke a szeretet pápájának nevezte az elhunyt egyházfőt, és azt írta, hogy neki „a teremtő Isten legemberibb földi helytartója” volt.

Mihálik Edvin zöldtanácsnok megosztott egy 2019-ben általa készített képet, melyen azt örökítette meg, amikor a pápa Csíksomolyón járt. „Nagy élmény volt hallani, látni és valami nagyon különleges élmény részévé válni.” Mihálffy Béla KDNP-s országgyűlési képviselő így búcsúzott: „Az örök világosság fényeskedjék neki!”