Aradon is belefogtak a méhlegelők kialakításába

A „városi rétek” témája már egy ideje foglalkoztatja az aradi önkormányzatot, majd nemrég más európai városok – valószínűleg köztük Szeged – mintájára Arad is ilyen típusú tájrendezési megoldások mellett döntött, az utcai fasorok menti gyepfenntartási költségek csökkentése érdekében. A nyírás, helyreállítás, vetés, öntözés és a zöldterületek táplálása mind költségeket jelentenek a város költségvetéséből, amelyek így csökkenthetők.

Az aradi önkormányzat közleményében azt írja, az első „városi réteket” a Lebăda és a Fortuna villamosmegállók melletti területeken alakították ki. Összesen körülbelül 9000 m²-ről van szó, amelyet 30 fajta évelő növény segítségével hoztak létre, köztük: vörös here, fehér here, vadzsálya, magyar szegfű, kamilla, osztrák zsálya, vadlen, fehér mályva, margaréta, vadkamilla, pásztortáska, mezei mák, stb. Ezek márciustól az ősz kezdetéig fokozatosan virágoznak. Aradon így néhány természetes oázis jött létre, sűrű forgalmú és magas népsűrűségű területeken.

A nálunk méhlegelő néven ismert területek kialakításával az öntözőrendszereket sem kell majd használni, így egy másik probléma is megoldódik: az ezekben képződő vaslerakódások, amelyek nagy fejtörést okoznak a karbantartóknak.

Ezek a zöldterületek nemcsak jobban megkötik a szennyező részecskéket, és termelnek oxigént, mint a sima füves részek, de rovarok számára is kedvező. Lepkék, dongók, magányos méhek és más beporzó fajok találnak itt élettérre. Ezek hozzájárulnak más növények megtermékenyítéséhez és a biodiverzitás fenntartásához.

Múlt héten írtunk arról, hogy Szegeden már értékelni is lehet a hasonló törekvéseket, Ézsiás Tamás, a Mondolo Egyesület elnöke szerint bejöttek a számításaik a vadvirágos, vetett zöldsávok kialakításával városszerte.

A 2023-ban indult Beporzó hadművelet 2.0 nevű projekt során a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznosságát vizsgálta az egyesület a Szegedi Tudományegyetem kutatóival és az önkormányzat támogatásával. Ezidáig 22 vadvirágos minirét lett ültetve Szeged különböző pontjain. Az egyesületi elnök szerint manapság a mezőgazdasági termelés miatt a rovarok inkább a városban keresnek élőhelyet és táplálékforrást.

„Ezek a területek mind jobb állapotban vannak, mind a talaj, mind a mikrobiológia és a mikroklíma tekintetében, valamint a rovarok szempontjából is sokkal kedvezőbbek. Például egy rendszeresen kaszált vagy nyírt földterülethez képest öt–hatszor több rovar van egy ilyen méhlegelő területén fajszám és egyedszám szempontjából is” – mondta Ézsiás a szegedi méhlegelők pozitív környezeti hatásairól.