Bejönnek a méheknek a szegedi vadvirágos legelők

„Minden paraméterben visszajöttek a hipotézis által támasztott feltételezések” – utalt arra a méhlegelők kapcsán Ézsiás Tamás, a Mondolo Egyesület elnöke a Szeged.hu-nak, hogy bejöttek a számításaik a vadvirágos, vetett zöldsávok kialakításával városszerte.

A 2023-ban indult Beporzó hadművelet 2.0 nevű projekt során a méhlegelők ökológiai, talajtani és városklimatológiai hasznosságát vizsgálta az egyesület a Szegedi Tudományegyetem kutatóival és az önkormányzat támogatásával. Ezidáig 22 vadvirágos minirét lett ültetve Szeged különböző pontjain. Az egyesületi elnök szerint manapság a mezőgazdasági termelés miatt a rovarok inkább a városban keresnek élőhelyet és táplálékforrást.

„Ezek a területek mind jobb állapotban vannak, mind a talaj, mind a mikrobiológia és a mikroklíma tekintetében, valamint a rovarok szempontjából is sokkal kedvezőbbek. Például egy rendszeresen kaszált vagy nyírt földterülethez képest öt–hatszor több rovar van egy ilyen méhlegelő területén fajszám és egyedszám szempontjából is” – mondta Ézsiás a szegedi méhlegelők pozitív környezeti hatásairól a lapnak.

Torma Attila, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszékének munkatársa úgy véli, a végcél még azért messze van. „Az ideális az lenne, hogy olyan hazai virágokból álló magkeverékkel létesítsünk méhlegelőket, amelyeket utána nem kell felül vetni, nem kell velük foglalkozni, tehát hosszú távon is önfenntartók lennének.” A vadvirágos rétekhez ugyanis olyan növényeket kell találni, amelyek bírják a melegebbé, szárazabbá váló városi klímát.