A Szegedi Tudományegyetem éghajlattani és tájföldrajzi, Gál Tamás egyetemi docens hétfőn ismertette, hogy még november 3-án a Nap felszínén koronakidobódás történt, ami a csillag természetes működésének része. Ekkor nagy mennyiségű, töltött részecskékből álló plazmafelhő távozik a felszínről, majd napokkal később éri el a Földet, mint egy geomágneses vihar.
A Föld mágneses mezőjének hatására a töltött részecskék csak az északi és déli mágneses pólusok mentén közelíthetik meg a felszínt, ahol az alacsonyabb magasságokban lévő sűrűbb légkörben lévő részecskékkel ütközve fényjelenségeket váltanak ki. A leggyakoribb szín a zöld, amely az oxigénmolekulákkal történő reakció következménye, de jelen esetben a domináns szín a piros volt, amely alacsony magasságban (100 kilométer) a nitrogénmolekulákkal, nagy magasságban (300–400 km) pedig az oxigénatomokkal történő reakcióra utal. A geomágneses vihar károsíthatja az elektromos hálózatokat, azonban az amerikai óceáni és légköri hivatal (NOAA) értékelése szerint a mostani vihar G2-es osztályú volt, ami egy 1-től 4-ig terjedő skálán a második leggyengébb.
Magyarországon is gyakran észlelhető a sarki fény, amennyiben erős koronakidobódás és kedvező látási viszonyok együttesen adottak, tette hozzá Gál Tamás. A vasárnapi nap különösen szerencsés volt, mert a sarki fény jelensége a pólus Magyarország felé eső részén volt erős, és a vasárnap átvonuló hidegfront után egy rendkívül tiszta és hideg légtömeg uralkodott el Közép-Európában, ami kiváló látástávolságot biztosított.