Orbán videokonferencián beszélt az Európai Tanács elnökével, majd kiállt Magyarország energiabiztonsága mellett

Videókonferencia keretében tárgyalt egymással Orbán Viktor miniszterelnök és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn a május 30-31-i rendkívüli uniós csúcs előkészítéseként – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Eközben Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban azt is elejtette, hogy Magyarország nélkül is elfogadnák az olajembargóra vonatkozó javaslatot.

A megbeszélésen az ukrajnai háború Európára gyakorolt hatásai kerültek szóba, így a katonai, az energia- és az élelmiszerbiztonság ügye. Orbán Viktor a tárgyaláson ismét kiállt Magyarország energiabiztonsága mellett, és hangsúlyozta: hazánk ellátási aggályaira megoldást kell találni, mielőtt bármilyen szankció kivetésére sor kerülhetne az orosz olajszállításokra vonatkozóan – ismertette a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.

Arról mi is írtunk korábban, hogy bár a kormány eddig mindent megszavazott, az olajnál már elég merevek az álláspontok. Szijjártó egy 15–18 milliárd eurós nagyságrendű pénzügyi csomagot kért az EU-tól ahhoz, hogy ezt a javaslatot is elfogadják, ugyanis szerintük ennyi kellene ahhoz, hogy a kieső olaj pótlására kiépítsék az infrastruktúrát. A másik opció a teljes felmentés a csővezetékes olajszállítás alól.

Németország hajlandó lenne támogatni, hogy az Európai Unió tagországai Magyarország nélkül vezessenek be embargót az orosz kőolajra – mondta Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfői interjúban. A Zöldek politikusa a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban kiemelte, hogy csalódott az orosz olajembargó ügyének elhúzódása miatt. Hozzátette:

ha a brüsszeli testület elnöke azt mondja, hogy „megcsináljuk 26-an, Magyarország nélkül, akkor ez egy olyan út, amelyet mindig támogatnék”.

Aláhúzta, hogy nem hallott ilyen javaslatot a bizottság elnökétől, ő maga pedig arra számít, hogy végül „úgy lesz, ahogy mindig is szokott lenni” az EU-ban, vagyis „néhány ország kvázi különjogokat” – könnyítést, haladékot – kap, de az EU egységesen, valamennyi tagország részvételével vezeti be az újabb büntetőintézkedéseket.

Az alkancellárt azért kérdezték az EU helyett nemzeti szinten bevezetendő olajembargó lehetőségéről, mert a legnagyobb kormánypárt, a szociáldemokraták (SPD) részéről Katarina Barley, az Európai Parlament egyik alelnöke a hétvégén ugyancsak a Deutschlandfunknak azt mondta, hogy Magyarország nélkül kellene megvalósítani az Európai Bizottság által május elején bemutatott tervet. Katarina Barley egyebek mellett azzal indokolta javaslatát, hogy

Orbán Viktor miniszterelnök az embargó akadályozásával „az orránál fogva akarja vezetni az EU-t”, és ezt nem kellene eltűrni.

Robert Habeck a hétfői interjúban a többi között arról is szólt, hogy már eddig is igen hatékonyak az Ukrajna ellen indított háború miatt Oroszországra kivetett szankciók. Az orosz központi bank elnökének kijelentései alapján tudható, hogy „az ország csődben van”, és legfeljebb azon a fejlettségi szinten képes tovább működni, amelyen 1980-ban állt – mondta a német alkancellár.

Közben a hvg.hu azt írja, hogy nem lenne elég az Adria-csővezeték az orosz olaj pótlására, a horvátországi szakaszon most épp komoly kapacitásszűkület van. Hogy az olajat egyáltalán fel tudjuk pumpálni az Adrián keresztül, ahhoz először tengeren kell beszerezni az árut, ami jelen állás szerint szintén túl nagy kihívásnak tűnik – magyarázták az olajtársaság szakági vezetői egy háttérbeszélgetésen.

Viszont a vállalat felkészült a nyaralási szezonnal borítékolhatóan megugró forgalomra a benzinkutakon, és azt mondják, nem lesznek a márciusihoz hasonló kígyózó sorok a töltőpisztolyoknál. Az olajvállalatnál egy 15 elemből álló projektmix áll előkészítés alatt az oroszokról való esetleges leválás előkészítésére.