Támogatja az MI használatát az SZTE, de bukás is lehet az eltitkolásából

Amikor egy egyetemi hallgató nem érti az előadáson elhangzott anyagot, ma már nem feltétlenül a jegyzetéhez nyúl. Bizonyos feladatköröket már a dolgozók is az MI-vel végeztetnek el, de mind az oktatók, mind a diákok részéről még mindig nagyon eltérő az újfajta eszközökkel kapcsolatos hozzáállás. A kérdés már nem az, hogy használhatják-e az MI-t, hanem az, hogy hol húzódik a határ segítség és csalás között – bármely oldalról is.

Ezt a dilemmát egy Reddit-felhasználó is felvetette, aki arra volt kíváncsi, hogyan változtak a zárthelyi dolgozatok és a vizsgák az MI megjelenése óta. A válaszokból gyorsan kirajzolódott, hogy az egyetemek nem egységesen reagálnak. Van, ahol visszatértek a kötelező jelenléti vizsgákhoz, máshol alig ellenőrzik, mire használják a hallgatók az új eszközöket. Egy budapesti diák például azt írta, ha nincs ideje végigolvasni a szakirodalmat, inkább mesterséges intelligenciával foglaltatja össze.

Míg az ELTE, a BME, a Corvinus és a Soproni Egyetem szabályozással reagált a technológiai fejlődésre, a Szegedi Tudományegyetem inkább egyfajta útmutatót adott ki, ami azt rögzíti, hogy mire és hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia.

A hallgatók használhatják az MI-t ötleteléshez, hosszabb szövegek kivonatának elkészítéséhez vagy a megfogalmazás javításához – összegezte a Szegedernek Szakál Péter, az SZTE oktatási igazgatója.

Kötelező viszont az átláthatóság, így minden beadandóban, projektmunkában és szakdolgozatban fel kell feltüntetni, hogy milyen MI-alapú eszközt használtak, mire, és milyen mértékben. 

Ennek elmulasztása plágiumnak számít, ugyanúgy, mintha valaki forrásmegjelölés nélkül idézne. A következmény akár bukás is lehet, sőt az érintett hallgató felkerülhet egy intézeti listára, amelyhez minden oktató hozzáfér.

Nehéz bizonyítani, de volt már belőle ügy

Az egyetemi MI-használatot ma még nehéz egyértelműen bizonyítani. Léteznek ugyan MI-detektorok, de ezek megbízhatósága eltérő, ezért önmagukban ritkán tekinthetők perdöntőnek.

Külföldön ebből már adódott probléma, a Yale Egyetemen ugyanis tavaly egy hallgatót azzal gyanúsítottak, hogy mesterséges intelligenciát használt a záróvizsgán. A diák tagadta mindezt, majd jogi lépéseket tett, állítva, hogy nyomást gyakoroltak rá a beismerés érdekében, és szabálytalan fegyelmi eljárást folytattak le vele szemben. Az ügyben mindmáig nincs végső döntés.

A magyar nyilvánosságban nem ismert hasonló mértékű plágiumügy, az SZTE bölcsészkarán viszont már több beadandónál is felmerült az MI használatának gyanúja. Fenyvesi Anna, az Angol–Amerikai Intézet vezetője a Szeged.hu-nak korábban elmondta, hogy erre válaszul módosították a plágiumszabályzatot.

Gyakran használják, de tartanak is tőle

A hallgatók viszonya az MI-hez ambivalens. Van, aki csak akkor nyúl hozzá, amikor az órán kevés idő jut a részletes magyarázatra, és az anyag önálló feldolgozása túl nehéz. Mások tudatosan kerülik ezeket az eszközöket, mert saját tapasztalatuk szerint a chatbotok gyakran pontatlan válaszokat adnak, vagy nem létező forrásokra hivatkoznak.

Egyes hallgatók attól tartanak, hogy az MI használata hosszú távon leépíti az önálló gondolkodást és a szövegalkotási készségeket. Volt, aki úgy fogalmazott, ha minden megfogalmazási nehézséget chatbot oldana meg, idővel az ember képtelenné válna arra, hogy saját gondolatait világosan kifejtse. Ez persze jelenleg kevéssé bizonyított, és ehhez hasonló médiaszkeptikus véleményeket már a nyomtatás, sőt az írás elterjedésének ellenzői is hangoztattak. 

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos csalódások amúgy is gyakran abból fakadnak, hogy a hallgatók nem tanulási segédeszközként, hanem „gyors megoldásként” próbálják használni. Ez pedig visszaüthet.

Sokszor például egy teljes beadandót kérnek az MI-től, majd azt kisebb átfogalmazásokkal adják le. Ilyenkor a szöveg túl általános marad, nem reagál az órai példákra, és nem illeszkedik az adott kurzus fogalomhasználatához. Más hallgatók szakirodalmi hivatkozásokat kérnek a chatbotoktól, majd ellenőrzés nélkül beemelik azokat a dolgozatba. Mindez az oktatóknak könnyen feltűnik.

Ezek a problémák nem feltétlenül az MI hibái, hanem abból adódnak, hogy a hallgatók nem jelölik ki pontosan a feladat kereteit. De ehhez hozzájárul az is, hogy például a ChatGPT ingyenes verziója korlátozott, ami miatt sokszor pontatlan válaszokat ad. Ez előfizetéssel orvosolható lenne, viszont ezek ára igen borsos.

Nem csak elméletben hasznos

A Szegeder által megkérdezett hallgatók szerint az SZTE-n az MI megítélése kurzusonként és oktatónként is eltér. Egyes oktatók már az első órán egyértelmű szabályokat fektetnek le, mások a Coospace nevű tanulmányi kommunikációs felületen írják le az elvárásokat. Akadnak olyan kurzusok is, ahol szóba se hozzák a kérdést.

Szabó Lilla Fruzsina, az SZTE oktatásfejlesztési munkatársa szerint ezek a különbségek abból is fakadnak, hogy egyes szakokon az MI használata szinte megkerülhetetlen, míg máshol kevésbé indokolt a használatuk.

Informatikai képzéseken például a kódolás és adatbázis-tervezés része lett, művészeti vagy társadalomtudományi területeken pedig inkább kiegészítő eszköz. Egy kommunikáció szakos hallgatónak segítséget adhat szövegalkotásnál vagy vizuális tervezésnél, egy magyar szakos műelemzésnél viszont továbbra is az egyéni gondolkodás a lényeg.

Szakál Péter, az SZTE oktatási igazgatója a gyakorlati képzésekben is hasznosnak tartja a mesterséges intelligenciát. Példaként az orvos–beteg helyzetek szimulációját említette, amelyeket a hallgatók akár végtelen alkalommal is elgyakorolhatnak. Hozzátette, hogy a vizsgák összeállítása, az értékelés és a döntések továbbra is az oktatók kezében maradnak, az MI legfeljebb támogató szerepet tölthet be. Szabó szerint éppen ezért nem kell attól tartani, hogy az oktatók „kiszervezik” a munkájukat az MI-nek.

Ráadásul az okos eszköz csupán meglévő információkkal dolgozik, önálló, kreatív gondolkodásra tehát nem képes, egészítette ki Szakál. Mint ahogy az Elemzésközpont rövid ismertetőjében is áll, az MI statisztikai módszerek segítségével keres mintázatokat és összefüggéseket a válaszadáshoz. 

Átalakíthatja az oktatást az MI

A mesterséges intelligencia szerepe az egyetemek működésében is egyre hangsúlyosabb. Az SZTE például olyan rendszert használ, amely a hallgatói adatok elemzésével ismeri fel, hol akadnak el leggyakrabban a diákok, legyen szó tanulmányi, anyagi vagy adminisztratív nehézségekről.

Korábban ez papíralapon működött, ami lassú volt, és megnehezítette az összefüggések átlátását. Ezt váltotta az elektronikus ügyintézés, amit ma már MI is támogat.

Szakál és Szabó egyetértenek abban, hogy az MI-vel jövőben a hagyományos oktatási és számonkérési formák szerepe csökkenhet, miközben az egyénre szabott tanulási utak és új értékelési módszerek kerülhetnek előtérbe. Egyes kurzusokon a hagyományos „beugrókat” már most is MI-alapú megoldások váltják fel, a hallgatók tanáruk helyett egy virtuális asszisztenssel beszélgethetnek. Ennek célja, hogy felmérjék, rendelkeznek-e az alapvető tudással, és egy elemzés alapján valóban időt szabadít fel.

A World Economic Forum szerint külföldön már megkezdődött az oktatás átalakulása. A tavalyi év elején ugyanis az Egyesült Államok és Kína is bevezette a mesterséges intelligencia működésének oktatását, már általános iskolások számára. Hasonló témájú képzések a szegedi hallgatók számára például a Courserán keresztül érhetők el.

Hogy az átalakulás pontosan mit hoz a munkaerőpiacon, még kérdéses. Az viszont egyre biztosabbnak tűnik, hogy az MI nemcsak megszüntet, hanem létre is hoz munkahelyeket, ezért egyre fontosabb lesz tudni, hogyan használjuk.

Farkas Anna