Ezrek hallgatták az oxfordi és bécsi egyetemek Nobel-díjasainak előadását a Pick Arénában

A november 23–25. között megrendezett tudományos konferencia mindhárom napján 77 középiskola közel 380 diákja és tanára vett részt. A hétfőn a Pick Arénában megtartott plenáris ülésre pedig több mint 3200, a biológia és a kémia iránt érdeklődő diák és pedagógus érkezett.

A Nemzeti Tudósképző Akadémia egyetemi képzési helyszíneiről (Budapestről, Debrecenből, Pécsről és Szegedről) több mint 200 élettudományok iránt elkötelezett egyetemista (többnyire gyógyszerész, biológus és orvostanhallgató), és a kutatói életpálya megvalósításában őket támogató mentoraik, junior mentoraik vettek részt a találkozón. A konferencia összesen mintegy 4000 fő részvételével zajlott.

„Büszke vagyok arra, hogy városunk ad otthont a tudás, a kutatás és a tehetséggondozás legkiválóbb képviselőinek találkozójának” – írta az esemény kapcsán Botka László. A polgármester szerint Szegeden a tudásban és a teljesítményben hisznek, ezért minden olyan programot támogatnak, amely ösztönzi a tehetséget és az innovációt: a Tudósképző Akadémiát eddig közel 150 millió forinttal.

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány legfőbb célja a programmal az orvosbiológiai kutatások iránt érdeklődő tehetséges fiatalok felkarolása már középiskolás kortól, tudományos munkájuk támogatása, a tudós életpálya modell vonzóvá tétele, hosszabb távon az ifjú kiválóságok Magyarországon tartása. 

A Szegedi Tudós Akadémia tehetséggondozó programja tulajdonképpen egy új típusú iskolarendszer, amely különböző szinteken, jól felépített rendszerben vezeti végig az ifjú tehetségeket 20 éven át, hogy nemzetközi szinten egyedülálló tudományos tapasztalattal, akár már 36 éves korukra nemzetközileg elismert tudós, kutató válhasson belőlük, közölték a Szegederrel.

A tudós-, illetve kutatónevelésben nemzetközi szinten elismert hazai és külföldi mentorok vesznek részt, köztük többen Nobel-díjasok. A program az elmúlt évek eredményei alapján elérkezett oda, hogy 2021 őszén minden humán élettudományi felsőoktatással rendelkező város bevonásával országos, Nemzeti Tudósképző Akadémia programmá bővüljön. Az átalakulásnak köszönhetően mind a középiskolai, mind az egyetemi képzési program jelentős bővülésen ment keresztül az elmúlt évben.

A középiskolás Szent-Györgyi diákok képzése jelenleg 27 területi képzési központban zajlik, összesen 33 tanár bevonásával. Az országos képzési központok száma is nőtt, jelenleg Debrecenben, Gödöllőn, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Szegeden és Szombathelyen találhatók olyan, az Alapítvány támogatásával felszerelt korszerű, modern laboratóriumok, amelyek biztosítják a rendszeresen oda látogató diákok természettudományos képzését.

Idén szeptembertől a Nemzeti Tudósképző Akadémia a biológia mellett a kémia területén is megkezdte nagyívű programjának felépítését, és a diákok toborzását. Ez a képzési program várhatóan a 2026/27-es tanévtől indul el.

Az Egyetemi Képzési Program országos bővülésének köszönhetően az egyetemista hallgatók már nemcsak Szegeden, hanem Budapesten, Debrecenben és Pécsen is bekapcsolódhatnak az Akadémia Egyetemi Képzési Programjába. Jelenleg összesen 184 Szent-Györgyi Hallgató folytat kutatómunkát az NTA 8 Tudományos Műhelyében.

„A Nemzeti Tudósképző Akadémia programjának jövőbeni haszna felbecsülhetetlen. Olyan új iskolatípust, kommunikációs csatornákat indíthat el, melyre Klebelsberg Kunó óta nem volt példa a magyar oktatás történetében” – vallják a Hegyi Péter szegedi kutatóorvos által életre hívott programról. Hegyi volt az, aki nemrég elnyerte a nemzetközileg komoly elismerésnek számító Robert F. Pitts Lecture Awardot.

„A 2025-ös év kiváló hallgatója” elismerést idén Szathmáry Benedek, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont I. éves Phd hallgatója vehette át, és tarthatott angol nyelvű szakmai előadást a résztvevőknek.

Peter Ratcliffe Nobel-díjas brit orvoskutató, az Oxfordi Egyetem professzora már vasárnap meglátogatott egy diákcsoportot a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban, ahol viccesen meg is jegyezte, hogy „ők mindig bent vannak vasárnap esténként?” A professzornak a diákok a hagyományokhoz híven bemutatták neki éppen aktuális munkájukat, ő maga pedig tanácsokkal látta el a fiatalokat.

Peter Ratcliffe felesége, Fiona Mary MacDougall is jelen volt az eseményen. A Szeged Televíziónak az egyik radnótis diák így nyilatkozott: „Beszéltem Mr. Ratcliffe feleségével, ő mesélt arról, hogy hogyan fedezték fel azt, hogy a vérben lévő zsírokat hogyan távolítsák el. Ez nagyon érdekes volt.”

A Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány évente két alkalommal rendezi meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját. A programsorozat fő célja olyan inspiráló környezet megteremtése, amelynek köszönhetően a tehetséges fiatalok érdeklődése minél korábbi életszakaszban az orvosi és a természettudományos területek felé irányul.

A négynapos konferencia kiemelt vendégei és előadói Peter Ratcliffe Nobel-díjas brit orvoskutató, az Oxfordi Egyetem professzora és a Ludwig Rákkutató Intézmény kiemelt tudósa és Shakrokh Shariat, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Urológiai Tanszékének professzora és vezetője, valamint az Osztrák és a Közép-európai Urológiai Társaságok elnöke voltak.

Sir Peter J. Ratcliffe elsőként tárta fel a világon a sejtek oxigénérzékelő mechanizmusát, mely felfedezésével nemzetközi elismerést szerzett. Munkásságáért – William Kaelin Jr.-ral és Gregg Semenzával megosztva – 2019-ben elnyerte az orvosi-élettani Nobel-díjat.

Előadásában Ratcliffe kitért arra is, hogy egyetért azokkal, akik szerint történelem gyanánt az emberi erőszak történetét tanítják, pedig a tudomány története fontosabb, mint a katonai hódítások története. Szerinte, ha a fiatalok felfedező tudományt szeretnének művelni, annál is inkább olvasniuk kell a tudomány történetét, hogy megértsék, mások hogyan jutottak felfedezésekre. A professzor külön méltatta a tanárok szerepét, akik szerinte a társadalom legfontosabb – mégis alulfizetett – szereplői, és arra biztatta a diákokat, hogy figyeljenek rájuk, mert „amit az agyatokba tesztek, az határozza meg a jövőtöket”.

Shahrokh F. Shariat orvosprofesszor a Bécsi Orvostudományi Egyetem urológia tanszékének professzora és tanszékvezetője, valamint az Osztrák és Közép-Európai Urológiai Társaságokelnöke. Több mint 2000 publikációval rendelkező vezető sebész-tudós, aki az urológiai onkológia és a rákkutatás területén nemzetközi elismertségre tett szert.