Föld nélkül, minimális vízzel, fenntartható módon termelnek zöldségeket a szegedi kutatók

A Szegedi Tudományegyetem kutatói egy olyan új termesztőrendszert fejlesztettek ki, amellyel talaj nélkül, minimális vízfelhasználással lehet zöldségeket nevelni, akár városi környezetben is. Ez a gasztronómiában, a klímaváltozás elleni küzdelemben és az űrkutatásban is hasznos lehet. Az új eljárás LED-világítást és nanotechnológiát használ, hogy a növények minél több hasznos tápanyaghoz jussanak.

A növényeket itt nem földbe ültetik, hanem tápanyagokkal dúsított vízből vesznek fel mindent, amire szükségük van. A rendszer zárt, a körülményeket – például a hőmérsékletet, páratartalmat és a fényerőt – folyamatosan szabályozzák. Így a növények gyorsabban nőnek, és több vitamin, ásványi anyag található bennük, mint a hagyományos termesztésű társaikban.

A szegedi kutatás középpontjában a mikrozöldek állnak – ezek apró, néhány napos növények, amiket már ilyenkor le lehet aratni. Ezeket egyre többen használják a gasztronómiában. A kutatók szerint a jövőben az űrutazások során is fontos szerepük lehet, mert friss, tápanyagban gazdag élelmiszert biztosítanak az űrhajósoknak, ráadásul a zöld növények látványa és gondozása a mentális egészségüknek is jót tehet hosszú utak során.

A kutatók célja, hogy olyan megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek egyszerre nyújtanak választ a klímaváltozás és az élelmiszerellátás biztonságának kérdéseire. A nanotechnológia ebben segít: olyan apró részecskéket használnak, amelyek segítik a növények tápanyagfelvételét. A rendszer egyik előnye, hogy nincs szükség termőföldre, így az éghajlatváltozás okozta problémák sem befolyásolják a termést, és sokkal kevesebb vizet igényel, mint a hagyományos mezőgazdaság.

Ez egy fontos lépés lehet a jövő élelmiszertermelése felé, hiszen a világ lakossága folyamatosan nő, miközben egyre kevesebb a művelhető földterület. A kutatók szerint 2050-re 56 százalékkal több ételre lesz szükség, mint most. Ezért egyre több helyen építenek olyan modern, zárt farmokat, ahol mesterséges intelligencia és drónok segítik a termesztést.

A szegedi kutatók a mikrozöldeket kókuszrost alapon nevelték, de teljesen vízalapú rendszerekben is működik a dolog. Hasonló rendszereket már világszerte használnak: például Dubajban egy hatalmas beltéri farmról látják el friss salátával a repülőgépek utasait, Londonban pedig egy régi óvóhelyet alakítottak át termesztőbázissá.

Fontos különbséget tenni azonban a mikrozöldek és a csírák között – hívta fel a figyelmet Dr. Szepesi Ágnes, a kutatás vezetője. Míg a csírák esetén az egész növényt fogyasztjuk el a csírázási folyamat korai szakaszában, addig a 7–10 napos mikrozöld növények levágott hajtásait esszük meg.

A hidropóniás termesztés még viszonylag új terület, de a szegedi kutatók eredményei közelebb vihetik a mezőgazdaságot ahhoz, hogy kisebb helyen, kevesebb vízzel, hatékonyabban lehessen egészséges zöldségeket előállítani.

A szegedi fejlesztést egy hároméves kutatási program részeként végezték a TS Labor és a Pannónia Medicina Zrt. közreműködésével. A projektben salátákkal, brokkolival, rukkolával és zsázsával (káposztaféle) kísérleteztek, miközben különböző fényviszonyokat és tápanyag-kezeléseket teszteltek.