Félreérthető törvények, szegedi majális és egy alföldi sorozatgyilkos – heti hírlevél #56

1. Díszletváros a munkásállam színpadán

Most csütörtökön volt az év talán legellentmondásosabb ünnepe: a munkát éltető munkaszüneti nap. Mint ahogy a pogány vagy keresztény eredetű ünnepekre rárakódott szocialista hagyományok egy része is megmaradt, a munkásmozgalomból eredő május elseji ünneplés sem tűnt el teljesen napjainkra. Igaz, a hangulata és a célja is teljesen megváltozott. A koncertekre, vidámparkba látogató, virsliző, vattacukrozó tömeg egy részét talán nem is érdekli, miért ünnepel, a lényeg, hogy ünnepelhessen.

De hogyan jutottunk el a tömeges felvonulásoktól a mai majálisokig? Szűcs Dániel Városnapló-cikke visszarepít a rendszerváltás előtti időkbe, amikor a szegedi Rákosi Mátyás-híd és a Marx tér megtelt a menetelő munkásokkal, akik valójában nem a munkásosztályt, hanem a pártot dicsőítették. A szegedi május elseje ilyenkor nem csupán látványosság volt, hanem politikai színház – díszletekkel, előírt szerepekkel, kötelező jelenléttel. Nem is igazán ünnepelni mentek az emberek, hanem azért, mert elvárták tőlük.

Tovább a sztorira

3. A jog és a nyelvészet ütközése

Nehéz nem mosolyogva emlékezni arra a pillanatra, amikor a fóliarendeletbe csúszott vesszőhiba miatt nyert pert a Líra könyvkiadó a kormányhivatallal szemben.

Ez is tipikus esete annak a problémának, amivel az igazságszolgáltatásban dolgozók nap mint nap szembesülnek: a jogalkotók nem nyelvészek, és ez olykor az ítélet rovására megy. Sárközy Szabolcs bíró, a Kecskeméti Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője szegedi előadásában arról beszélt, hogy milyen problémákhoz vezethet, ha nem egyértelmű egy jogszabály. Előfordult például, hogy az „illetve” szó használata miatt kellett enyhébb ítéletet hoznia a bíróságnak.

Az előadó arra is kitért, hogy a vádlottak sokszor nincsenek tisztában a jogi fogalmakkal és a saját lehetőségeikkel. Egyszer például egy félreértés miatt fölöslegesen tartottak tárgyalást, egy másik esetben pedig valaki véletlenül elfogadta az ellene szóló ítéletet, mert azt hitte, a tudomásul vétel csak annak megértését jelenti, de ettől még fellebbezhet. Az ilyen helyzetek elkerülése végett kulcsfontosságú, hogy minden érintett számára közérthetően elmagyarázzák meg a bíróságon elhangzottakat.

Tovább a sztorira

4. Visszaadta kitüntetését egy szegedi mérnök Orbán poloskás beszéde miatt

Nem tartotta meg a kitüntetését Nagy Imre településtervező építészmérnök, a Dél-Alföldi Urbanisztikai Egyesület leköszönő elnöke: visszaküldte a 2024 augusztusában kapott Magyar Ezüst Érdemkeresztet.

Nagy már a díj átvételekor is mérlegelte, elfogadja-e az elismerést, de végül úgy döntött, vállalja. A kitüntetés visszaadására Orbán Viktor március 15-i beszéde után szánta el magát. Szerinte a „nagytakarításról” és „poloskákról” szóló utalások nem véletlen elszólások voltak, hanem egy politikai program részei: a demokratikus intézmények, a szabad sajtó, az ellenzék és a független igazságszolgáltatás ellen irányuló szándékos hangulatkeltés.

Azt is sérelmezte, hogy Sulyok Tamás érdemben nem reagált a beszédre, szerinte ilyenkor elvárható lenne a köztársasági elnöktől, hogy nyilvánosan határolódjon el az ilyen típusú politikai kommunikációtól.

Tovább a sztorira

2. Gyömbér Pál, a véreskezű alföldi sorozatgyilkos

„A konyhába lépve, Vince gyufát gyújtott. Borzasztó látvány tárult szemeik elé: mindenfelől vérnyomok, foltok hirdették a gyilkos rettentő munkáját” – idézi a Szentesi Lap 1888-as cikkét Balogh Gergő az Alföld egyik legbrutálisabb sorozatgyilkosát bemutató írásában.

Gyömbér Pál 1859-ben született Csanyteleken, törvénytelen gyerekként. Iskolába sosem járt, és az is korán világossá vált, hogy a kétkezi munka helyett a bűn útját választja. Legalább nyolc emberre támadt rá, ötöt bizonyítottan meg is ölt. Kegyetlen módszereket alkalmazott, áldozatait rendszerint ki is fosztotta. A lopott értékeket szerelmének, Pap Erzsébetnek ajándékozta, aki mit sem sejtett azok eredetéről.

Az általunk megkeresett alföldi múzeumok nem tudtak információval szolgálni a férfi életéről és tetteiről. Azonban a korabeli újságoknak és Bálint Sándor néprajzkutató gyűjtésének köszönhetően fennmaradtak a gyilkosságok részletei, és az is, hogyan ítélték el a bűnbánást egyáltalán nem mutató férfit.

Tovább a sztorira

5. Összevesztek a szurkolók a csapatukkal

Keményen beleálltak kedvenc klubjukba a szegedi fociultrák, akik nem a püspöki csapat teljesítménye, hanem a fanatizmus miatt maradtak akkor is, amikor már több ezren elhagyták a szurkolótábort.

Egy vesztes NB II-es meccs alkalmával szabadultak el az indulatok, és még akkor sem csillapodtak le, amikor a Grosics Akadémia megnyert egy mérkőzést. Az ultrák molinókat mutattak fel, az alapító Kiss-Rigó püspökbe és a vezetőedzőbe is belekötöttek. A klub vezetősége közleményben ítélte el a szerintük sportszerűtlen viselkedést, mire a szurkolói csapat így reagált: „Nem veszitek észre, hogy évről évre ugyanazt a szar teljesítményt nyújtjátok, úgy, hogy már 5 éve profi körülmények között, 8000 fős stadionban van lehetőségetek megmutatni, mit is tudtok.”

Tovább a sztorira

A hét képe

Kifejezetten szeretem a fekete-fehér, sziluettszerű, szinte minimalista képeket. Így nem volt kérdés, hogy ezen a héten Szűcs Dániel friss macskás fotóját választom, mégha az nem is hordoz magában mélyebb tartalmat, inkább csak esztétikus, precíz, jól komponált. Bár a kép középpontjában lévő macska arca teljesen sötét, látszik, hogy a kerítésről lenéz a fotósra. Mögötte a szomszéd ház falra vetülő árnyékát látjuk, fölé pedig belóg egy faág. Nem kevesebb, nem több, pont amennyi kell, hogy mindent el tudjunk helyezni a térben.

Ez itt a Szegeder péntekenként érkező heti hírlevelének legutóbbi, május 2-án megjelent száma. Ha szeretnéd mindig az elsők között, péntekenként kapni a hírlevelet, ide kattintva tudsz feliratkozni, és elküldjük emailben!

Kedves Olvasók!

Eljött az év második hosszú hétvégéje: egy napra bezártak a boltok, de kinyitottak a strandok, és olyan idő lett, ami nem bánnám, ha szeptemberig tartana.

Élvezzük ki, amíg kibírható a meleg, és nézzük a hét változatos témáit: lesz szó a majális eredetéről, a jog és a nyelvészet viszonyáról, a püspöki focicsapat és szurkolói közötti vitáról és egy véreskezű alföldi sorozatgyilkosról is.

Ezek történtek még

1. Május 6-tól ismét magyar utakon járnak a Google Utcakép autói, Szegedre is jönnek majd
2. Eredménytelenségre van ítélve a kémiatanár munkája – írta egy SZTE-s oktató Orbán Viktornak és Maruzsa Zoltánnak
3. Cheers Bar néven klasszikus amerikai hangulatú barbecue pub nyílt a Hági helyén
4. Spar konténerbolt nyit Szegeden egy napra, a Quick & Easy névre keresztelt egységet daruval helyezik ki a Dóm térre
5. Nem trollkodás: 32 milliós trollszobor kerül a vásárhelyi Kása-erdőbe
6. Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője lett 2025 legjobb alkotója
7. Április 29-én ünnepelték a szegedi trolibuszközlekedés fennállásának 46. évfordulóját

Így tudod a Szegedernek adni adód 1%-át