Az Economx azt írja, a Nemzetgazdasági Minisztérium Nagy Márton miniszter aláírásával társadalmi egyeztetésre bocsátotta azt a rendelettervezetet, amely szerint több mint 92 milliárd forintot vennének el májusban az önkormányzatoktól a helyi iparűzési adó (hipa) többletének százszázalékos elvonásával.

A több mint 5 milliárd forintos szolidaritási adón felül 588 millió forintot vonna el a kormány Szegedtől még májusban. Botka László polgármester Facebook-bejegyzése szerint ennyi pénzt állapított meg a kormány. Ez a majd’ 600 milliós összeg az idei iparűzésiadó-többlet, ami tulajdonképpen a Szegeden működő cégek helyi adója.

A szegedi városatya szerint Debrecen és Szeged vállalta, hogy a legtöbb új ipari beruházást befogadja. „Ebből reméltünk jogosan új helyi adóbevételt jövőre, amit a tömegközlekedésre, utakra, óvodákra, kultúrára fordíthatnánk” – írja Botka László bejegyzésében, egyben bejelentve, hogy erről a plusz sarcról egyeztetne debreceni fideszes kollégájával együtt Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszternél egy hét múlva.

Kovács Tamás szegedi gazdasági alpolgármester szerint idén a város által befizetendő 5,1 milliárd forintos szolidaritási adó 743 millió forinttal több, mint tavaly. Ez 2020-ban csupán 70 millió forint volt. Ezután jött az újabb különadó, amit a Versenyképes Járások Program keretein belül vonnának el. Kovács azt is megemlítette, hogy nem átlátható, mire költik ezeket a pénzeket, legalábbis a szolidaritási adónál.

A nemrég a Népszava birtokába jutott hangfelvételen Gelencsér Attila, a kaposvári választókerület fideszes országgyűlési képviselője ráadásul arról beszélt, hogy az országgyűlési választásokra, azaz 2026-ra megvalósítható programokat kellene finanszírozni ezekből a szétosztott pénzekből, amivel aztán kampányolhatnának. Mindeközben Hódmezővásárhely egy fillért sem kap a járási 500 millió forintból, mert Mindszent, Mártély és Székkutas nem egyezett meg Márki-Zay Péterékkel. Szegeden pedig az elérhető pénzek ötödéről egyeztek meg aa járási településekkel, vagyis

az elvont 588 millióból mindössze 125 millió forint „folyik vissza” Szeged fejlesztési terveire.

Az iparűzésiadó-többlet elvonása Szeged esetében azt jelentené, hogy valószínűleg úszott a BYD milliárdos adója, ugyanis – legalábbis jelen pillanatban – a kínai gyár még nem kezdett el működni, így a jelentős többletbevétel a város számára később jelentkezne. „A települések a 2024-es szintig ugyanúgy megkapják az iparűzési adójukat, csak a 2025-ös többletről van szó” – fogalmazott Navracsics még tavaly decemberben. Vagyis amennyivel több adóbevétele lenne Szegednek 2025-re tavalyhoz képest, azt elvonják a várostól, ez az összeg lett 588 millió forintban meghatározva.

Tavaly decemberben a Megyei Jogú Városok Szövetsége – a fideszes nagyvárosokkal közösen – azt kérte a kormánytól, hogy a helyi iparűzési adó növekményét csak akkor kelljen befizetni, ha az meghaladja az adott évre beszedni kívánt szolidaritási adó növekedését, mert a kettő együtt már túlzott terhet jelent. Ezt a kormány elvileg elfogadta, így Kovács Tamás alpolgármester szerint érthetetlen, miért hajtanak be mégis további 588 millió forintot. „Ráadásul az év közepén, egy már elfogadott költségvetés után, ilyen rövid határidővel.”