Kijött a QS brit rangsorkészítő 2025-ös tudomány- és szakterületi listája. A március 12-én nyilvánosságra hozott eredmények alapján az SZTE első helyen végzett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok területén. Emellett több kategóriában stabilan őrzi pozícióját mind a hazai, mind a globális mezőnyben, és új tudományterületi (matematika) listára is felkerült, közölte az intézmény a Szegederrel.

A QS World University Rankings by Subjectet a világ egyik legelismertebb felsőoktatási tevékenységeket minősítő cége állítja össze. Az idei felmérésében több mint 5200 intézményt vizsgáltak, ezek közül közel 1750 került be a rangsorokba 5 tágabb tudományterületi kategóriában, valamint 55 szűkebb szakterületen. A Szegedi Tudományegyetem globális helyezései mind dobogós helyeket jelentenek magyar viszonylatban, jellemzően fővárosi egyetemek előzik meg.

• Az SZTE első lett Magyarországon a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, és a nemzetközi mezőnyben is stabilan őrzi pozícióját a 251–300. helyen. A listában mindössze három magyar egyetem szerepel.
• Az élet- és orvostudományok tudományterületi kategóriában a 401–450. helyet tudhatja továbbra is magáénak az SZTE.
• Az orvostudományi rangsorban a 351–400. pozícióban végzett globálisan,
• a mezőgazdaság és erdészet kategóriában a 351–400.,
• a biológiai tudományok szakterületen a 451–500. helyet őrizte meg a nemzetközi mezőnyben.
• Az intézmény a művészetek és bölcsészettudományok, valamint a természettudományok tudományterületi kategóriákban a QS listákon egyaránt a 451–500. helyet foglalja el.
• A természettudományokon belül a kémia szakterületi rangsorban 501–550. helyezést értek el, továbbá itt új rangsorba is bekerült az egyetem az idei évben: a matematika listán 501–600. pozícióban van a nemzetközi rangsorban.
• A mérnöki és műszaki tudományok tágabb kiválósági területén belül a számítástudományok és informatika szakterületi listán őrzi továbbra is pozícióját a 601–650. helyen az SZTE.

A QS kiválósági listák összeállításakor figyelembe vették – szakterületenként eltérő súlyozással – az akadémiai szféra és a munkáltatók felsőoktatási intézményekről adott értékeléseit, a tudományos munkák idézettségét jellemző két mutatót: az egy publikációra eső idézetek számát és a Hirsch-indexet, valamint a kutatási együttműködések nemzetközi sokszínűségét.