Emelnék a bölcsődei gondozási díjakat és a lakbéreket is Szegeden, a helyi Fidesz nem fogja megszavazni

„A Fidesz nem támogat semmiféle adóemelést, így nem tudja elfogadni az erről szóló előterjesztéseket sem” – mondta a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hétfői ülésén a fideszes Polner Eörs a Délmagyarország beszámolója szerint. A helyi frakcióvezető úgy véli, eddig is magasak voltak Szegeden az adóterhek, és nem a további emelés a megoldás: „újabb cégeket kellene a városba vonzani, amivel újabb bevételek is érkeznének”.

Az egyik, november 22-i közgyűlésre beterjesztett javaslat szerint ugyanis jövő februártól 400-ról 600 forintra emelik a bölcsődékben naponta fizetendő gondozási díjat. Ez a módosítást beterjesztő Binszki József várospolitikai alpolgármester szerint ugyanakkor nem érinti a rászoruló családokat, nekik mindez ingyenes.

Emelik egyes vállalkozások számára az építményadót is. A tervek szerint ez sávos lesz: 20 négyzetméter alatt nem kell fizetni, 200 négyzetméterig marad a 2018 forintos négyzetméterár, afölött emelnek különböző mértékben, ami a tervezet szerint a vállalkozások 76%-át nem érintené. A kormány különadóját lemássolva viszont a bankok, pénzügyi szolgáltatók és a trafikok a legmagasabb összeget kell, hogy fizessék majd. Helyi lakosoknak viszont nem kell fizeetni ilyen adót.

Nem maradnak ki azonban az önkormányzati lakásokban élők, a most érvényben lévő szabályozás szerint évente 4,4 százalékkal emelték a bérleti díjakat. Az emelés Kovács Tamás gazdasági alpolgármester szerint az elmúlt években nem érte el a 20 százalékot, amely jelentősen elmarad mind a szabadpiaci albérleti díjak, mind a minimálbér, illetve a bruttó átlagkereset elmúlt öt évben bekövetkezett emelkedésétől.

Emelték továbbá az idegenforgalmi adót is, mely 2016 óta változatlanul 500 forint az ide látogató turisták számára vendégéjszakánként, ez az infláció miatt 800 forint lenne jövőre. Egyedül ez 135 millió forint többletbevételt generálhat a város számításai szerint, ám a mostani adóemelésekkel az önkormányzat csak mérsékelni tudja az állami elvonások kozta kieséseket, lényegi javulás nem várható.

Az előterjesztésben ugyanis a kormányzati elvonásokat nevezik meg okként. „Csak a gépjárműadó vagy a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, miközben számos állami normatíva befagyasztásra került, mely a jelenlegi inflációs környezetben 40%-os reálérték csökkenést eredményezett” – írják az indoklásban. Eközben a szolidaritási adó 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett.