Emelik az építményadót Szegeden, a bankokat és a trafikokat a legmagasabb összeggel terhelnék

A kormányzati elvonásokra reagálva emeli a szegedi önkormányzat az építményadót, olvasható a városi honlap jövő heti közgyűlési anyagai között. A bankokat és a trafikokat a legmagasabb összeggel terhelnék, de nőne a telek- és az idegenforgalmi adó is.

A tervezet szerint az építményadóban legutóbb 2020-ban történt emelés, ami aztán csak 2022-ben lépett életbe, ugyanis az adóemeléseket a kormány két évig korlátozta a pandémiára hivatkozva, miközben az egyéb – állam által meghatározott – díjakat emelték, jegyzik meg. Most ezt az összeget emelnék ismét valorizációval, azaz a magas infláció (17,6%-os 2023-ban) által okozott veszteségek kiegyenlítésére.

Kovács Tamás gazdasági alpolgármester nyújtotta be a javaslatot, mely az építmények hasznos alapterülete alapján sávosan progresszív adómértéket alkalmazna. Ez tehát nem érinti az eddig építményadót fizető vállalkozások nagy részét (76%-át) a tervezet szerint. Nem kell több adót fizetnie annak, aki 200 négyzetméter hasznos alapterületen, vagy annál kisebben vállalkozik:

• 20 négyzetméterig nincs továbbra sem adó, míg
• a 21–200 négyzetméteres hasznos alapterületen vállalkozóknak az eddigi 2018 forintot kell fizetniük négyzetméterenként.

Azoknak, akik 201–400 négyzetméteren vállalkoznak, 2120 forintot, 401–1000 négyzetméter között 2200 forintot, 1001–5000 négyzetméter között 2500 forintot, míg 5001 négyzetméter felett 2800 forintot kell fizetniük négyzetméterenként 2025-től. A dokumentum szerint a kormányzati különadóhoz hasonlóan

a hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási tevékenység céljára használt építmények, valamint a dohányboltok is a legmagasabb adót fizetik majd.

Megjegyzik ugyanakkor, hogy ezek üzletek esetén kivetett adók, a magánszemélyek tulajdonában álló lakások továbbra is teljes körű adómentességet élveznek.

Nem csupán az építményadó nő, a telek- és idegenforgalmi adót is megnövelik Szegeden. Előbbi az 500 négyzetméteren felüli ipari, kereskedelmi és szolgáltató, vagy intézményi területekre vonatkozik, magánszemélyeknek itt sem kell fizetniük adót. Azoknak viszont igen, akik üresen hagyják telküket, ezzel a város azt akarja elérni, hogy ne maradjanak parlagon befektetési céllal.

Az idegenforgalmi adó már 2016 óta változatlanul 500 forint az ide látogató turisták számára vendégéjszakánként, ezt az infláció miatt 800 forintra emelnék jövőre. Egyedül ez 135 millió forint többletbevételt generálhat a város számításai szerint. Ám a mostani adóemelésekkel az önkormányzat csak mérsékelni tudja az állami elvonások kozta kieséseket, lényegi javulás nem várható.

„Csak a gépjárműadó vagy a tömegközlekedési normatíva elvonása 1 milliárd forint kiesést okozott, miközben számos állami normatíva befagyasztásra került, mely a jelenlegi inflációs környezetben 40%-os reálérték csökkenést eredményezett” – írják az indoklásban. Eközben a szolidaritási adó 5 év alatt 73 millió forintról 5 milliárd forintra növekedett, és 350 millió forintra nőtt az éves víziközműadó.

Jövőre pedig a Versenyképes Járások Programjában a kormány elvonja Szeged helyi iparűzésiadó-növekményét is, ami várhatóan 1 milliárd forint lesz, miközben nem várnak ekkora növekedést a város részéről. Erről volt szó a pénteki Lázár János–Botka László találkozón is, ahol a felek nem ugyanúgy értelmezték az elvonást: Lázár szerint ez nem is elvonás, hiszen visszajuttatják a városnak támogatások formájában az összeget.