93 éves korában elhunyt Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök – jelentette be a felsővárosi Szent Miklós Plébánia közösségi oldalán szombaton délelőtt. A hírt a Szeged-Csanádi Egyházmegye is megerősítette, és közölték, temetéséről később intézkednek. Cikkünk megjelenése utáni közleményében Szeged önkormányzatának sajtóosztálya azt írta, saját halottjának tekintik Gyulayt, akinek haláláról Botka László polgármester mély megrendüléssel értesült.
Gyulay Endre 1930-ban született Battonyán, 1953-ban szentelték pappá a szegedi dómban, miután teológiai tanulmányait a Hittudományi Főiskolán végezte. Pályafutása során segédlelkészként szolgált Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán is, plébánosként Domaszéken és Mezőhegyesen, majd templomigazgatóként Makón tevékenykedett.
1972-től retorikatanár és lelki igazgató lett a Hittudományi Főiskolán és a Papnevelő Intézetben. Jelentős szerepet játszott a Szent Gellért-napi ifjúsági találkozó megszervezésében, valamint az egyházmegye ifjúsági pasztorációjának fejlesztésében. 1983-ban Rókuson lett plébános, ahol a templom és a plébánia épületének felújítását irányította, és a szegények pasztorációjával foglalkozott.
1987-ben II. János Pál pápa a Szeged-Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki. Püspöki jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” Püspöksége alatt számos intézményt alapított és újított meg, beleértve katolikus iskolákat és óvodákat. Az ő közreműködésével tértek vissza a ferencesek alsóvárosi kolostorukba és a Havas Boldogasszony templomba.
Gyulay Endre a VII. Magyar Világtalálkozó zárónapján tartott ünnepi szentmisén a szegedi Dómban, 2017. május 21-én
Fotó: Rosta Tibor / MTI
Gyulay aktívan részt vett a Szent István napi ünnepségek szervezésében, támogatta a szerzetesek Szegedre történő visszatérését. 1993-ban megszervezte az Egyetemi Lelkészséget és a Krízismegoldó Otthont, valamint 100 fős otthont létesített értelmi fogyatékosok számára. Püspöksége idején tizenhárom új templom épült az egyházmegyében.
1993-tól a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnökeként és az egyházi ingatlanokat rendező kormánybizottság tagjaként tevékenykedett. Kezdeményezte az Igazságosabb és testvériesebb világot című országos körlevél megalkotását. 1999-ben a Magyar Cserkészszövetség elnöke volt. Gyulay közéleti íróként is ismert, számos cikket írt és gyakran nyilatkozott a médiában. 2006-ban vonult vissza, utódja Kiss-Rigó László lett.