Szabó Sándor MSZP-s országgyűlési képviselő a szegedi szerb iskola építéséről tett fel kérdéseket hétfőn az Országgyűlésben. Szabó azt kérdezte az MTI tudósítása szerint Soltész Miklóstól, hogy miért állt le a szegedi szerb iskola építése.
Szabó arra emlékeztette a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárát, hogy Szegeden a Kálvin téren lévő épületet az államkincstár vásárolta meg az önkormányzattól, hogy ott szerb oktatási központot, illetve iskolát hozzon létre. 2020-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánították a projektet, amihez 1,5 milliárd forintos állami forrást biztosítottak, azonban a munkálatok 2022 novemberében megálltak.
Soltész a kérdésre csak annyit felelt, az ügyről az Országos Szerb Önkormányzatot kell megkérdezni. Mint fogalmazott, hisz abban, hogy a választások után új lendületet kap a beruházás, amelyhez a magyar kormány minden támogatást megadott az elmúlt évek során.
Tavaly év végén írtunk legutóbb az egykori Százszorszép Gyermekház épületének felújításával születő szegedi Szerb Oktatási Központról. A hvg360 akkor arról értesült, már 2022 nyarán jelezte a kivitelező a Szerb Országos Önkormányzat (SZOÖ) felé, hogy a beruházást nem tudja befejezni, mert elfogyott a pénz. Ekkorra a beruházás költségének túlnyomó részét viszont már kifizették.
Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder
Az időközben leállított beruházás még csak 45–50 százalékban készült el, vagyis kívülről késznek tűnik az épület, mégsem látni a munkálatok végét. A projekt körüli nehézségeket azzal magyarázták, hogy „előre nem látható, a gazdasági helyzetet és így az építőipart is alapvetően befolyásoló, részben akadályozó, részben nehezítő körülmény merült fel, melyek mind a projekt tervezett idejét, mind pedig a tervezett költségeket érintették”.
Elismerték viszont, hogy a munkák folytatásához „a megrendelő és kivitelező megállapodása alapján műszaki szakértői vizsgálat vált szükségessé”. A hvg360 szerint az Energomontinggal megkötött építési szerződést korábban többször is módosította az SZOÖ, ami a szervezeten belüli feszültségekhez vezetett, mivel a közgyűlés tagjait erről nem tájékoztatták.