Átadták a szegedi egyetem legrégebbi, több mint egymilliárdból felújított épületét

Hivatalosan is befejeződött a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar épületének rekonstrukciója, a felújított műemléket szerda este adták át.

Rovó László rektor az átadóünnepségen úgy fogalmazott, Szegeden a zenei élet fejlődése párhuzamosan haladt a városéval, majd az egyetemével. A zeneművészeti kar központja az egyetem legrégebbi épülete. Már azelőtt folyt ott zenei képzés, hogy az egyetem Szegedre költözött. Az épület felújítása hosszú előkészítő munka után uniós, állami és egyetemi forrásból, 1,3 milliárd forintból valósulhatott meg, mondta a professzor.

Nátyi Róbert, a Bartók Béla Művészeti Kar dékánja az épület bejárásán elmondta, a rekonstrukció során megújult a kamarakoncerteknek, matinéknak, mesterkurzusoknak helyet adó Liszt-terem, új világítás kapott a 180 látogató befogadására alkalmas Fricsay-hangversenyterem. Utóbbiról viszont megjegyezték, hogy egyébként a 2000-es évek elején újult meg, és lassan már retró hatást kelt, elüt a mostani felújítás hangulatától.

Felújították viszont a kar több mint félszáz próbatermét, melyek immár hangszigeteltek. A négyszázas hallgatói létszám további bővülése esetén – újabb fejlesztéssel –

lehetőség van az oktatási terek növelésére is.

A dékán elárulta, a létszámnövekedésre számítanak is, hiszen az idei elsőévesek csaknem 30 százaléka külföldi hallgató.

Kicserélték az épület teljes elektromos-, víz- és csatornahálózatát, korszerűsítették a fűtési rendszert, és elkészült a Fricsay-terem szellőzése. Az eredetileg tervezett felújítás helyett a rekonstrukció során kicserélték az épület fakeretes ablakait is. Ez utóbbi külön dicséretet érdemel, mert bár a nyílászárók újak, teljesen régies hatásúak, és rézkilincsek is jutottak rájuk.

Összességében a benyomásunk az volt a felújítást látva, hogy zseniálisan ötvözték a múltat és a jövőt, a megújulással szép és letisztult lett minden. Ugyanakkor gyanítható, hogy a régi gangos belső udvarról eltűnt a nyitott, korlátos közlekedőfolyosó. Az udvaron az istállóépület viszont nagyon jól néz ki felújítva, olyan hangulatot áraszt, mintha valami falun lenne az ember, miközben a szegedi kiskörúton van.

A művészeti kar épületét az 1879-es árvíz idején tönkrement háza helyett emeltette Tukats Ferdinánd bormérő és neje 1881-ben. Üzleteket és lakásokat lehetett bérelni benne, 1884-ben odaköltözött az Arany kecskéhez vendéglő. Az épületet 1891-ben megvásárolta a város, ekkor bővítették az ingatlant a sugárút felőli oldalon egy emeletes toldalékkal. Az épületet 1939-ben átépítették.

Érdekesség még, hogy a Tisza Lajos körút felől van egy összenyitott bővítménye, ez az úgynevezett „négyembörös ház”, mely onnan kapta a nevét, hogy emberszobrok, pontosabban Atlasz-szobrok „tartják” két erkélyét. Valószínűleg a munkálatok közben törhették le az egyik díszalak karját, a felújítást részletesebben bemutató cikkünkben lévő fotón is látható, hogy hiányzik. Ez a megnyitóra javítva lett, bár a letörés körülményéről nem nyilatkozott lapunknak az egyetem.

A beruházás közbeszerzésének adatai szerint a felújítás során megtörtént a két egymáshoz kapcsolódó, csaknem 1400 négyzetméteres nettó alapterületű épület utcai homlokzatának felújítása. A kivitelező Future FM Zrt. elvégezte a saroképület belső rekonstrukcióját, az udvar és az arra nyíló homlokzat felújítását.