Emelkedőn maradtak az albérletárak februárban. Havi szinten 1 százalékkal nőttek országosan, Szegeden már 135 ezer forint az átlag. 2024 februárjában lélektani határt lépett át az albérletpiac, mert a 2015-ös szinthez képest megduplázódtak a bérleti díjak a KSH-ingatlan.com lakbérindexe alapján.

Budapesten a legnagyobb kínálattal rendelkező II., XI. és XIII. kerületben március elején 240–335 ezer forint volt a bérleti díj. A vármegyeszékhelyek közül a legnagyobb választékkal rendelkező városokban, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon 100–200 ezer forint az átlag. 

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az albérletek drágulása elsősorban azzal magyarázható, hogy a bérek és keresetek jelentősen emelkedtek, márpedig erre reagálnak a legérzékenyebben a tulajdonosok. Amint növekedést látnak, feljebb viszik a bérleti díjakat. A koronavírus-járvány idején bekövetkezett albérletár-csökkenés is amiatt következett be, mert a bérlők fizetőképessége átmenetileg csökkent.

A szakértő a februári 1 százalékos bérletidíj-emelkedésről elmondta, hogy a drágulás folyamatosan lassul, mert januárban országosan még másfél, Budapesten pedig közel két százalékos volt a havi növekedés üteme. Tavaly februárban pedig még 20 százalékos volt az éves drágulás mértéke, ami mostanra 11 százalékra mérséklődött.

Az albérletpiac februári alakulása mellett az elemzés ismerteti, hogy március elején mennyibe kerültek a kiadó lakások az országban.

A vármegyeszékhelyek közül Szegeden, Debrecenben és Miskolcon a legszélesebb az választék albérletekből, ám az árak jelentősen eltérnek egymástól. Szegeden már 135 ezer forint az átlag, a debreceni kiadó lakások esetében pedig 200 ezer forint. A borsodi vármegyeszékhelyen 100 ezer forint az átlagos lakbér, amivel az egyik legolcsóbb egyetemvárosnak számít az országban.

Székesfehérvár számít a legdrágább vármegyeszékhelynek, 210 ezer forintos összeggel. A drágább nagyvárosok közé sorolható még Győr, Veszprém és Tatabánya, ahol 150–180 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat.