Két kilométer mély kutat fúrtak a Pentelei sornál, ezen jön a meleget adó termálvíz

Idén már voltak olyan napok, amikor nem is kellett gázzal távfűteni Szegeden, írtuk korábban. Befejeződött ugyanis a Szilléri városrész geotermikus fűtési rendszerének kiépítése a városban, a 2,352 milliárd forintos költségvetésű beruházás 1,1 milliárd forint uniós támogatással valósult meg, erről tájékoztatta az Építési és Közlekedési Minisztérium csütörtökön az MTI-t. Ez az utolsó előtti lépés volt, vagyis idén lezárulhat a teljes projekt.

A kivitelezés során egy 2000 méter talpmélységű termelő termálkutat fúrt a Geo Hőterm Kft. a Pentelei sornál lévő Zápor-tó partján. A vízgépházban egy 8,4 megawatt kapacitású lemezes termál hőcserélőt, valamint a visszasajtoláshoz szükséges vízkezelő, vegyszeradagoló rendszert telepítettek. A geotermikus kört két, némileg sekélyebb visszasajtoló kút szolgálja ki.

A termál hőcserélő szekunder oldalát szigetelt távvezetékpárral kötötték össze a Felsőváros I-es fűtőművel, amely a meglévő távvezetékeken keresztül két másik fűtőműhöz is kapcsolódik, így azok hőkörzeteit is ki tudja szolgálni. A projekt évente az előzetes kalkulációk alapján több, mint 2,2 millió köbméter földgázt vált ki 69229 GJ geotermikus energiaforrással, a többlet villamos munka felhasználást is figyelembe véve évente 4482,44 tonnányi szén-dioxiddal mérsékelve Szeged üvegházhatású-gáz terhelését.

Az elmúlt években Szegeden – Reykjavík után – Európa második legnagyobb geotermikus lakossági távhőszolgáltató-rendszere épült ki. A város 23 hőkörzetében 27 251 lakást és 469 intézményt ellátó távfűtési rendszer működik. Az évente korábban fölhasznált 27 millió köbméter gáz elégetése 55 ezer tonna szén-dioxid-kibocsátással járt, ezzel a fűtési rendszert működtető Szegedi Távfűtő Kft. a város levegőjének legnagyobb szennyezője volt. A beruházássorozatnak köszönhetően mintegy felére csökkent a városban a távfűtés gázfelhasználása és szén-dioxid-kibocsátása.