„A megyei jogú városok esetében mindegyikre érvényes szabály, hogy olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok már a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek” – ismertette az Otthon Centrum megyei jogú városokra fókuszáló összegzését Soóki-Tóth Gábor.
Az elemzési vezető azt is megemlítette a közleményben, hogy a 25 megyei jogú városban az idei év első tíz hónapjában az átlagos négyzetméterár 560 ezer forint volt a használt téglalakások esetében, ami a tavalyi éves átlagnál 6,8 százalékkal magasabb. A panellakások 502 ezer forintos fajlagos ára is 7 százalékkal, míg a használt házak négyzetméterenkénti 465 ezer forintos középértéke 23,1 százalékkal magasabb az egy évvel ezelőttinél.
A legdrágább város Veszprém (770 ezer), amelyet alig lemaradva Debrecen követ (763 ezer), míg a harmadik Érd ennél valamivel olcsóbb (700 ezer forint). A legtöbb városban a fajlagos átlagár 500–700 ezer forint között alakult idén. Csak a kisebb megyei jogú városokban – Dunaújvárosban és Nagykanizsán – fordult elő ennél alacsonyabb átlagár (400 ezer forint).
A megyei jogú városokban a téglalakásoknál az előző évhez viszonyított árváltozás tág határok között alakult. Amíg néhány városban – Tatabányán, Veszprémben, Dunaújvárosban – 5 százalékos árcsökkenést mértek, addig
Sopron és Szeged egyaránt 20 százalékkal, Pécs 30 százalékkal drágult egy év alatt.
A panellakásoknál 502 ezer forint az átlagos négyzetméterár, a legdrágább Debrecen (646 ezer forint), majd Veszprém (590 ezer), Székesfehérvár (570 ezer), és Győr (558 ezer forint) a sorrend. A többi városban 300 és 500 ezer forint közötti ársáv jellemző négyzetméterenként. A legtöbb városban 1–15 százalék között emelkedett a panel átlagárá, azonban a Veszprém, Zalaegerszeg és Dunaújváros esetében 5 százalékkal csökkent.
A családi házaknál Sopron kiemelkedik és megkérdőjelezhetetlenül listavezető (743 ezer forint), Debrecen (575 ezer) és Győr (562 ezer) jóval lemaradva követi. A főváros közeli Érd és Székesfehérvár is a top ötben végzett (550 ezer, valamint 484 ezer forint), ám a városok között szétnyílt az árolló: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken 200–300 ezer, a közepes városokban 300–450 ezer forint közötti átlagár az irányadó.
A 23,1 százalékos éves áremelkedés azzal magyarázható, hogy a vásárlók a jobb állapotú használt házak felé fordultak. „Az összetételhatásnak ebben a szegmensben van a legnagyobb szerepe, amit jól mutat, hogy idén szélsőségesen, a tavalyihoz képest 90–130 százalék között változtak a négyzetméterárak. Az idei értékesítések alapján látható, hogy a vásárlók jellemzően a jobb állapotú ingatlanokat keresik.”
Ez alól Kecskemét és Szolnok a kivétel, itt nem nőttek az árak és a rosszabb állapotú ingatlanok is gazdára találtak. A legnagyobb városokban átlagos áremelkedést mért az Otthon Centrum, míg a felkapott Debrecen, Győr és Pécs az átlagot meghaladó, egyaránt 19 százalékos négyzetméterár-növekedést könyvelhetett el egy év alatt ebben a szegmensben.