Újabb másfél milliárdot költenek a volt Bartók művházra

„A Mathias Corvinus Collegiumnak (MCC) köszönhetően Szeged több mint százéves múlttal rendelkező, erősen elhanyagolt állapotban lévő Bartók Béla Művelődési Központja hamarosan megújul, és ismét egykori fényében pompázhat” – írtuk még tavaly nyáron a kormányzati alapítványi bentlakásos főiskola közleménye alapján.

Az egykoron a Szegedi Tudós Akadémia (azóta Nemzeti Tudósképző Akadémia) kollégiumának szánt épület felújítása még 2019 végén félbemaradt pénzhiány miatt (a Nemesi Pál-féle Ferroép 1,55 milliárdért kivitelezte), majd az MCC jelentkezett be az épületért és megvette azt. Az MCC felkérésére Hajós Tibor Pro Architectura-díjas építész – aki a 2017-es munkálatokban is közreműködött – vállalta a folytatást is a vázlattervek elkészítésével.

Az újratervezésre azért volt szükség, mert részben funkcióváltás történik, de amíg állt az épület felújítása, jogszabályi változások is történtek. A tervek alapján aztán kiírtak egy kiviteli tendert, melynek most lett eredményhirdetése:

a BUILD IT Zrt. fejezheti be a felújítást további nettó 1,428 milliárd forintért.

Korábbi tervek szerint az MCC 2024 elején költözött volna be az épületbe, ez most biztosan tovább fog húzódni. A felújítást követően az ingatlan oktatási-tehetséggondozási központként és bentlakásos diákszállásként működik majd. Az említett funkciók mellett a szegediek számára is nyitott eseményeket, például könyvbemutatókat, kerekasztal-beszélgetéseket, konferenciákat tervez az MCC rendezni majd az épületben, írják.

Az ingatlan 1896-ban épült Víg Albert tervei alapján, Raichl J. Ferenc vezetésével. A Kereskedelmi és Iparkamara részére húzták fel, de a század elején egy rövid ideig az iparmúzeumnak is helyt adott. 1925-ben Ligeti Béla műépítész tervei alapján emeletráépítéssel bővítették, majd 1926-ban a szomszédos kétszintes épületet is hozzácsatolták. 1943-ban ismét bővítés következett: a toldaléképület emeletráépítésével egészült ki a komplexum, de néhány belső átalakítást is el kellett végezni.

Az épület 1954-ban az Állami Nemzeti Szinház kezelésébe került, majd többek közt a Hazafias Népfront és más szervezetek székhelye is lett. 1969-ben nyílt meg az épületben a Bartók Béla Művelődési Központ, mely tevékenységének meghatározó eleme a „szegediség” felmutatása, és az ország kulturális értékeinek szerepeltetése volt.