Ex-jegybankelnök az akkugyárakról: Ez az egész már megbukott, de még nincs bevallva

„Idén már nem tud senki sem letaszítani minket az inflációs első helyről” – mondta Bod Péter Ákos hétfőn a Szegedi Tudományegyetemen. Az 1991 és 1994 között jegybankelnökkét tevékenykedő közgazdász Magyarország pénzügyi és gazdasági kilátásairól tartott előadást Szegeden, első témája az országot és a világot sújtó infláció volt, amiről azt mondta, nem magyar sajátosságról beszélünk, de idén még nem fognak jelentősen csökkenni a számok, és azért a magyar helyzet mégis más, mint a többi európai országé.

A magyar inflációs mutatók is egyszerinek néznek ki, de az MTA doktora szerint vannak kételyek azzal kapcsolatban, hogy mérséklődni fognak-e a számok. Részletezte, hogy kétségekre a maginfláció ad okot, mivel jelen pillanatban ez is 15,2 százalékon áll, ami szintén kiemelkedően magas. Ez azért vetíthet előre borús képet az ország szempontjából, mert a maginflációban nem szerepelnek olyan árucikkek, amelyeknek gyorsan tud változni az ára – például élelmiszerek –, így ez a „letisztított” mutató jobban ábrázolja egy ország gazdasági tendenciáit.

„Hogy mekkora infláció van Magyarországon, az egy szociális kérdés” – mondta arra utalva, hogy az úgynevezett fogyasztói kosárban a legjelentősebb tétel az élelmiszer, erre költik a legtöbb pénzt az állampolgárok. Ezáltal, ha valaki alacsonyabb életszínvonalon él, akkor jobban megérezte az élelmiszerek drágulását, mint a tehetősebbek.

Szerinte az is jelentősen megdobja az inflációt, hogy az állam nagy pénzszórásba kezdett a 2022-es választások előtt, ezeket a pénzeket most fizetik vissza az emberek, ami növeli a forgalmat és lefelé nyomja a mutatókat.

„A pénz kiszórása népszerű rövidtávon, a költségek visszavágása nem népszerű”

– utalt ezzel arra, hogy a költségvetési egyenleget, vagyis a bevételek és kiadások összhangját takarékosabb hozzáállással lehetne szebbre faragni, de a kormány nem ehhez nyúlt a válság kezdetekor.

Az ex-jegybankelnök az állami szerepvállalásról is beszélt. A maginfláció mutatja egy szervezet, ez esetben az állam állapotát is, ábrával szemléltette, hogy az állami költségvetési egyenleg évek óta egy brutális fegyelmezetlenséget tükröz, és emiatt minden kormányzatot el lehet marasztalni.

Szerinte törékeny szituációban vagyunk, mert nagy a kitettségünk olyan tényezőknek, amikre nincsen ráhatásunk. Ebből kifolyólag „megeshet, hogy kilő a dolog, de az is lehet, hogy megy tovább ugyanígy. Az is lehet, hogy nem megy tovább”, elmélkedett.

Most egy helyreállítási folyamat zajlik a nagy sokk után, ugyanakkor fennáll a recesszióba ragadás veszélye is.

Az esemény végén szó esett többek között az akkumulátorgyártás és a kínai cégek idetelepüléséről is, amire Bod azt mondta, szerinte nem kellene olyat csinálnia az államnak, amihez nem ért. Úgy látja, hogy most az a cél, hogy ebben az iparágban kiemelkedők legyünk, de ha ő egy kínai befektető lenne, megkérdezné, hogy például honnan lesz ennyi áram a gyárakhoz? Bod szerint „ez az egész már megbukott, de még nincs bevallva. Lesz munkája a fiataloknak, mert ezt valakinek meg kell oldania.”

Feljött a kérdés, hogy miben látja a szakember a megoldást arra, hogy egyre kevesebb gyerek születik, és folyamatosan tolódik ki az aktív munkavállalói korhatár. Bod erre is borús választ adott, szerinte jelen pillanatban nem nagyon van megoldás. Úgy látja, hogy a születésszám javulása sem lenne arra garancia, hogy ez a tendencia megforduljon, mivel az ország népességmegtartó képessége nagyon gyenge.

„Itthon marad-e a gyerek? Kijárja-e az egyetemet? Ha kijárja, akkor itt fog-e adózni?” – sorolta a kérdéseket. Reális esélyt a javulásra abban lát, ha nem operátorokat hoznak be külföldről, hanem mérnököket. A magasabb hozzáadott érték lehetne a mérleg nyelve, olyan emberek, „akik értéket hoznak, alkotnak”.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.