Megnéztük az épülő belvárosi passzázst, ami körül irodanegyed, alatta pedig mélygarázs lesz

Idén 15 helyszínen voltak, és még lesznek is épületbejárások hazánkban a nemzetközi zöld építés hetén, melyet szeptember 11. és 15. között tartanak a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) szervezésében. Most Szegeden is volt úgynevezett green walk, aminek segítségével bejárhattuk az építés alatt álló TILIA irodaház helyszínét, mely a szegedi építőipari vállalat, a KÉSZ Holding berkein belül születik meg, és a jelenlegi ütemterv szerint 2025 tavaszára lesz kész.

A Gutenberg utca 25. szám alatti, 1873-ra felépült egykori polgári leányiskolát is érintő projektről a januári kezdéskor már beszámoltunk: a tervek szerint a régi, azóta irodaházként funkcionáló szecessziós épület bővítésével még nagyobb irodanegyedet hoznak létre, a Hajnóczy és a Gutenberg utcák között egy sétányjellegű kialakítással új passzázs jön létre, ahol – a beköltöző cégek alatt – éttermek és kereskedelmi egységek nyílnak. A Hajnóczy felől egy kisebb épületet bontottak el mindössze, e helyére is épül ugyanis az új szerkezetű, modern irodaház, amiről a leginkább szó volt a bejáráson, és melynek a mélygarázsát már kiásták.

Az épületbejáráshoz a Hajnóczy utcánál gyülekeztünk egy hatalmas munkagép mellett, mely akkor épp nem dolgozott. Nem sokkal ezután a gépkezelő ránk pirított, hogy építési területen nem fotózhatunk, és egyébként is menjünk arrébb a lánctalpastól, amivel aztán merített egy jókora adag földet a már így is tériszonyos mélységig kiásott árokból.

Gyakorlatilag több méter mélyen eltűnt a Gutenberg és a Hajnóczy utcák közötti telek,

így erről nem tudtuk megközelíteni a területet. A régi épületben tartották meg az előadást, ahova aztán a Gutenberg felől tudtunk bemenni.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Ez lesz Szeged legjobb „A kategóriás” irodaháza, ehhez a nemzetközi minősítési rendszereket használják majd, mint „mértékegységet”. A WELL minősítés az „egészséges és inspiráló belső terek kialakítását” segíti, az ott dolgozók fizikai és szellemi jólétét is méri, míg a BREEAM inkább az energiahatékonyságot, a fenntarthatóságot. Előbbiből a Platina, utóbbiból pedig az Excellent kategória a cél a KÉSZ irodaházánál, és az előadás leginkább ezekről szólt a szakmabeli érdeklődőknek, de azért elhangzott pár érdekesség is.

Az előadás kezdetekor a lokáció fontosságáról beszélt Németh László, a KÉSZ Csoport ingatlanfejlesztési üzletágvezetője, miután bevonultunk egy egykori tanterembe az építkezési zaj és a por elől. Ez utóbbi is egy fontos szempont ugyanis – a belvárosi helyszín mellett – a legújabb minősítési rendszerek számára. Példának okáért Németh megemlítette, hogy a budapesti Váci úton is előfordult korábban, hogy egyes irodaházak nem kapták meg a megcélzott minősítést, mivel a szállópor koncentrációját is szigorúan mérik a minősítő szervezetek.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

Eleinte nem volt tiszta, hogy a létező összes légtechnikai megoldás beépítése ellenére miért nem tudják a határérték alá vinni a por mennyiségét az irodákban, de kiderült, hogy már a tervezés legelején figyelni kell az épület elhelyezkedésére is. A szegedi irodánál például a zárt udvaros, passzázsos megoldás és az udvarra néző főbejárat azt hivatott segíteni, hogy kevesebb szennyezés jusson be az irodaterekbe, de emellett a Gutenberg, valamint a Hajnóczy utcák sem olyan forgalmasak, így itt ideálisabbak a körülmények.

A fenntartható minősítéshez pluszpontot jelent, ha minél kevesebb a karbonkibocsátás, de ezt már a kivitelezés kezdetétől nézik. Mivel jelen esetben a Gutenberg utcai, régi épület homlokzata és szerkezete megmarad eredeti formájában, ennyivel is kevesebb energiát kell ráfordítani a projektre, így kevesebb lesz a karbonkibocsátás is. A régi épületnél is lesz azért komolyabb bontás, leginkább a jelenlegi folyosó főfalait fogják eltüntetni és nagyobb, légiesebb lesz a tér, a falak helyett tartóoszlopok lesznek.

Fotó: Szűcs Dániel / Szegeder

A karbonkibocsátás csökkentését az is segíti, hogy modern gépészeti és elektromos rendszereket alakítanak majd ki az épületben, a lehető legtöbb on-site, vagyis helyi megújuló energiatermeléssel, talajszondákkal, hőszivattyúval. Nulla lesz a gázfelhasználás, azt be sem kötik az épületegyüttesbe. Ezen felül kitért arra is előadónk, hogy az újépítésű rész tetőszerkezete hullámos lesz, amire aztán napelemeket helyeznek, így ezek dőlésszöge is megfelelő lesz az energiatermeléshez. Sajnos ez a zöldtető kárára ment, de azért abból is lesz egy kis részen. Még a beépített anyagok minősége is elő van írva egyébként a minősítésnél, így erre is figyeltek.

A bérlőkről is szó volt az összesen mintegy 6500 négyzetméternyi kiadható területű irodaház kapcsán – ebből 5800 az irodaterület és 610 négyzetméter a kereskedelmi rész –, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis nem akkor kezdik el építeni azokat, amikor már teljesen ki vannak adva, hanem már előtte. Németh megemlítette, hogy

a fővárosban is sokkal bizalmatlanabbak a vállalkozások, amíg nem látják az irodaház fizikai valóját,

ám az építkezés megkezdésével már könnyebb bérlőt találni. A szegedi irodaháznak ezért egyelőre csak egy kis része van kiadva, ráadásul a magas minőség miatt kevés cég engedheti meg magának a helyet, de már keresik a környezetvédelmet és egyéb minőségi szempontokat is szem előtt tartó partnereket.