Augusztussal megszűnhet a Mezőhegyes–Újszeged vasútvonal

Pár nappal az egyik Bz motorvonat ismert hodászi balesete után, mely utasok sérülését okozta, a MÁV-Startnál és a megrendelő Építési és Közlekedési Minisztériumnál döntés születhetett mellékvonalak bezárásáról a Közlekedő Tömeg Egyesület értesülései szerint, amely információt az iho.hu közlekedési szakportál is megerősített.

A döntés értelmében tíz vasútvonalon szűnik meg a vasúti közlekedés már augusztus 1-től,

melyek között ott található a 121-es jelű, vagyis a Mezőhegyes–Újszeged vonal is.

A Közlekedő Tömeg szerint eddig csak a MátészalkaLeaks nevű portál kérdésére ismerte el a vasúttársaság, hogy „gondolkodás folyik mellékvonalak »módváltásáról«, s minderre kiváló ürügyet szolgáltatott a hodászi baleset”, ám ez ma hivatalossá vált.

A szakmai egyesület posztjában azt írja, döbbenetesnek tartják, hogy a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok által levezényelt vonalbezárási hullám után tizenöt évvel még mindig vasútvonalak bezárásában látja a jövőt „az elődeihez hasonlóan csak megszorításokban gondolkozni képes” Fidesz-kormány. Azt is kifogásolják, hogy „ismét sunyi módon, néhány nap alatt tervezik átverni a regionális vasúti közlekedés jelentős részének felszámolását”.

Mint ismert, tavaly július óta járnak a vonatok Mezőhegyes és Újszeged között, amikor több mellékvonalon is eltörölték a járványügyi korlátozások miatt bevezetett ideiglenes menetrendet. Előtte pótlóbuszokkal helyettesítették a vonatokat, a MÁV jelenlegi bezárási terveivel pedig pont ez a pótlóbuszozás jönne vissza, és nem tudni, újra visszaállna-e valaha a vasúti közlekedés. Erről is kérdeztük a vasúttársaságot, amint válaszolnak, megírjuk.

A civil szervezet arról ír közleményében, hogy a mellékvonalak bezárásával aligha enyhíthetőek a MÁV-csoport problémái és akut járműhiánya: kevesebb, mint tíz jármű szabadul fel az egész országban, ha meglépik a vonalbezárást. Szerintük a dízelüzemű vonalakat érintő krízis megoldása egyszerű lenne, és nem pénzkérdésről van szó, hanem kizárólag a döntéshozói elköteleződés hiányzik.

Szintén nemrég írtuk meg, hogy a MÁV az újszegedi vasútállomás felújítását a szegedi harmadik Tisza-híd megépültével együtt akarja megejteni, pontosabban a romok eltakarítását, ám jelenleg sem a szükséges forrás, sem a kormányzati döntés nincs meg a hídprojekthez.

A mai vonal több korábbi vasútvonal szakaszaiból épül fel, ezeket két vasúttársaság építette az 1880-as évek elején. Közöttük van olyan, amelyiknek a trianoni békeszerződés következtében csak rövid szakasza maradt Magyarország területén, és ezáltal üzemben. Számos vonalat kettévágott a Trianonban megszabott új határ, ezért azok határon átnyúló szakaszait felbontották.

A teljes vonalon 1883 májusától közlekednek vonatok, immáron 140 éve.

A trianoni határ Magyarcsanádtól délre kettévágta a vonalat. A pályát az 1950-es évektől kezdve, igen lassú ütemben építették át mai formájára. Tervezési sebessége 60 km/h, de a legtöbb helyen csak 50 km/h az engedélyezett sebesség. Újszeged és Szőreg között az egykori Szeged–Temesvár vonal sínjei találhatók a mai napig, amelyek 1912-ben kerültek a pályába a MÁV akkori fővonali sínrendszereként.

A legutóbbi nagyobb léptékű fejlesztés 1997 és 2000 között zajlott le, amikor 670 millió forint (mai értékén ~3 milliárd forint) összegben létszámkiváltási céllal bevezették a mellékvonali rádiós forgalomirányítást (MERÁFI), és modernizálták az útátjárókat és a forgalomtechnikát. A 2000-es években 2–3 km hosszú szakaszonként elkezdték felújítani a pályát felső ágyazatcserével és a fővonalak átépítéséből származó, használt sínekkel és betonaljakkal.