Stabilan megtelepedett Szegeden az óriás ázsiai imádkozósáska, mely akár hasznos is lehet

Jelenlegi ismereteink alapján az óriás ázsiai imádkozósáska stabilan megtelepedett Szegeden, illetve a várossal nyugati irányban határos kisebb településeken, de már szórványosan Budapesten is észlelték. Minderről a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) számolt be blogján, melyet az rtl.hu vett észre.

Bár ezzel a hazai rovarállomány egy új példánnyal gazdagodott, egyelőre nem tudni, örülhetünk-e nekik, ez további kutatást igényel. Ugyanis a globalizációval sok olyan fajt hurcol szét az ember a Földön, melyek soha, vagy csak sokkal később jelennének meg természetes előfordulási helyükön kívül. Ám ha híján vannak természetes ellenségnek, invázióssá válhatnak, akár az alföldi kaktuszok.

Az utóbbi években több nagyméretű, trópusi-szubtrópusi tájakon őshonos fogólábú-faj indult meg Európa felé, az óriás ázsiai imádkozósáska (Hierodula tenuidentata) pedig Magyarországot is elérte. Ez a hazánkban őshonos ájtatos manónál (Mantis religiosa) erőteljesebb testfelépítésű, nyakpajzsa rövid és széles, első pár szárnyain pedig egy-egy feltűnő, fehér folt látható.

Az esetek többségében a hosszabb élettartamú nőstény példányok láthatóak, amelyek ősszel peterakás miatt elhagyják a fák lombkoronáját. A fogólábúak (Mantodea) minden faja ragadozó, általában más ízeltlábúakkal táplálkoznak, de nem vetik meg a kannibalizmust sem. Szokatlan külleme miatt észlelői előszeretettel fotózzák, ami segíti elterjedésének feltérképezését.

Első ismert hazai példánya 2019-ben, a Csongrád-Csanád vármegyei Zákányszéken egy kertben bukkant fel, de a következő években Zákányszékről és más dél-alföldi településekről a faj petetokjai és lárvái is előkerültek, megtelepedését bizonyítva. 2020-ban Budapesten, Dél-Budán is észleltek egy kifejlett példányt, 2021 őszén pedig a Városligetben keltett feltűnést több nagyméretű nőstény. Jelenlegi ismereteink alapján

az óriás ázsiai imádkozósáska stabilan megtelepedett Szegeden

és a vele nyugati irányban határos kisebb településeken. Az MTM szerint az első példányok Szeged környékére akár önerőből, Szerbia irányából is érkezhettek. A budapesti előfordulásai emberi közreműködéssel magyarázhatóak, de az elmúlt évek enyhe telei bizonyosan segítették a melegkedvelő rovar új nemzedékeit Közép-Európában.

Viszont a védett hazai fajhoz hasonlóan az emberre nézve az új jövevény is teljesen ártalmatlan, sőt a lombkoronában megbúvó kártevők, köztük az inváziós poloskafajok pusztításával jelenléte a kertben elvileg akár hasznos is lehet. Ám további kutatások szükségesek ahhoz, hogy az új faj hazai jelenlétét értékelni tudjuk.