Balekot csináltak belőlem, otthagytak egy süllyedő hajón, mondta a fantomdiák-ügy vádlottja

„Balekot csináltak belőlem. Otthagytak egy süllyedő hajón” – mondta a Szegedi Törvényszéken annak a csalási ügynek az egyik vádlottja, melyben két szegedi intézmény, a Szegedi Felnőttoktatási Gimnázium és Szakképző Iskola (Szefi), a Rogers Gimnázium, valamint az ezeket fenntartó Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány érintett. Az ügyészség szerint 2012 és 2014 között nemlétező vagy tanulói jogviszonnyal nem rendelkező diákok után vettek fel több mint százmillió forint állami támogatást az intézmények, így károsítva meg a költségvetést.

A vád alapján a vezetők arra utasították a pedagógusokat, hogy a hiányzó tanulók részére félévente legalább két érdemjegyet adjanak, ha nem jelennek meg a számonkérésen, akkor meg egyest. Több vádlott tanár is azt állítja, hogy az iskolák irányítói mondták nekik, hogy ők is iratkozzanak be valamilyen képzésére.

A legutóbbi alkalmakkor az első- és a másodrendű vádlottat, az alapítvány elnökét és a Szefi volt igazgatóját – akik mind a ketten fideszes önkormányzati képviselők voltak korábban Szegeden – hallgatta meg a Szegedi Törvényszék, és a hatodrendű vádlott, a Rogers egykori igazgatója is vallomást tett. Mindenki az ártatlanságát hangsúlyozta, ami a mostani tárgyalási napon is folytatódott.

Elsőként a harmadrendű vádlott kapott szót, aki bírói kérdésére azt mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek, majd felolvasta írásba foglalt vallomását. Ebben leszögezte, nem érti, mivel, illetve miért vádolják, ő csak a munkáját végezte egy fontos társadalmi szerepet betöltő intézményben. „Óraadó tanárként jelenléti ívet kellett vezetnem, de mindig szakszerűen töltöttem ki” – hangzott el.

A beiratkozással jön létre a jogviszony?

A volt igazgatónő korábban az Oktatási Hivatallal való kapcsolattartásért felelt, 2007-ben szervezési igazgatóhelyettesi kinevezést kapott, amire azért volt szükség, hogy legyen legitim aláíró a Szefi igazgatójának távollétében is. Papíron a normatívajelentések és az éves elszámolások gördülékeny adminisztrációjának biztosítása volt a dolga, de állítása szerint a gyakorlatban csupán előkészítő munkát végzett. Később közismereti igazgatóhelyettes lett, majd 2012-ben a Rogers hirtelen távozó igazgatója helyett írt alá felhatalmazott vezetőként, utána igazgatta is az intézményt, mindemellett a Szefiben továbbra is betöltötte a két igazgatóhelyettesi posztot.

Az elmúlt tárgyalások egyik központi kérdése az volt, hogy mikor jött létre a tanulók jogviszonya. Ezzel kapcsolatban a vádlottak korábban ellentmondásosan nyilatkoztak: egyesek szerint már a jelentkezési lap kitöltésekor éles lett a jogviszony, mások szerint a beiratkozáskor jött létre. A Szefibe és a Rogersbe nem tanköteles emberek jelentkeztek, ezért a felvételi eljárás is nagyban különbözött az általános középfokú felvételi folyamatától. A tanárból lett volt igazgatónő most azt mondta, hogy tudomása szerint a beiratkozással létesül ténylegesen a tanulói jogviszony.

„Egyszer fordult elő, hogy egy kolléganő tévedésből leselejtezte az elégtelennel lezárt tanulók adatlapjait, így újfent megcáfolom azt az állítást, miszerint én adtam volna bármilyen utasítást bármilyen dokumentum elégetésére vagy hasonlóra” – nyilatkozta, mert korábban kiderült, hogy az intézményben adatlapokat semmisítettek meg.

Elmondása szerint a hiányzásokat félévente kellett összesíteni, félév közben pedig rendszeresen, telefonon és emailben is keresték a több hiányzást felhalmozó tanulókat és tájékoztatták őket, hogy milyen módon tudják pótolni az elmaradásokat. Azt is hozzátette, hogy a tanulóknak lehetősége volt arra, hogy maguk kérjék a jogviszony megszüntetését, de ilyen esetben is csak a félév végén intézkedtek. Beszélt arról is, hogy a sokat hiányzó tanulók automatikusan elégtelen értékelést kaptak a félév végén, osztályozóvizsgára mindig volt lehetőség.

Egy év után selejteznek

„Nincs tudomásom arról, hogy bármilyen valótlan adatot rögzítettek volna a kollégák, amennyiben mégis valótlan adatok kerültek a rendszerbe, úgy én is tévedésben voltam, mert nem tudtam róla. Bűncselekményt nem követtem el.”

A bíró megkérdezte, hogy a korábban említett kolléga pontosan miért selejtezte le az elégtelent kapott tanulók dokumentumait. A volt igazgatónő szerint az iskolának egy évig kellett megőriznie a vizsgadolgozatokat, s ha ez idő alatt a tanuló nem jelentkezik értük, akkor megsemmisíthették azokat, ez volt az eljárás, de a tanulói törzslapokat egy év után is meg szokták őrizni. Olyan lehetőség is volt, hogy ha a tanuló a jövőben szeretné folytatni a félbehagyott tanulmányait, vagy szeretne a Szefi vagy a Rogers képzéseire jelentkezni, akkor a rögzített adatait éveken keresztül is megőrizték.

A kérdésre, miszerint a vádlott fizetése függött-e bármilyen módon a tanulói létszámtól, a vádlott határozott nemmel felelt.

Én csak a tanítást szerettem

A volt igazgatónő után a negyedrendű vádlott következett. Ő 2006 és 2016 között dolgozott a Szefiben, ahol 2014-től igazgatóhelyettes volt, illetve rövid ideig a Rogersben is tanított. A bíró felolvasott a nő vallomásából, külön kiemelve a tanulók jelenlétére vonatkozó állításokat. „Félévente kellett jelenteni a kirívó hiányzásokat, az igazgatóhelyettes küldött egy táblázatot, azt kellett kitölteni” – hangzott el. A korábbi nyilatkozat kitért arra is, hogy a tanárok és az irodai dolgozók fizetése nem függött a tanulói eredményességtől, és hogy az egykori tanárnő – több kollégájához hasonlóan – beiratkozott a Szefinek valamelyik képzésére. Ezt az ötödrendű vádlott, egy szintén volt tanár is megerősítette, de korábbi felettesük, a Szefi egykori igazgatója most is tagadta.

„Úgy éreztem, az adminisztrációs munkámat nem értékelték, átnéztek rajtam, az alapítvány vezetőjével sosem találkoztam, én csak a tanítást szerettem” – idézett a volt tanárnő vallomásából a bíró. A szövegből az is kiderül, hogy az igazgató állítólagos kérése, miszerint a pedagógusoknak egy pályázat miatt kell valamilyen felnőttképzésre beiratkozni, gyanút keltett a tanárokban.

„Ha visszagondolok, már akkor is furcsa volt, hogy 2014 márciusában az igazgató egyik napról a másikra elköszönt az iskolából, vele együtt a Szefi több vezetője is lelépett néhány hónap alatt, mintha menekültek volna. Nem kellett volna elvállalnom az igazgatóhelyettesi megbízást, átvertek, kihasználták a jóhiszeműségemet és a hozzá nem értésemet. Balekot csináltak belőlem. Otthagytak egy süllyedő hajón” – nyilatkozta korábban a vádlott.

Szerinte az iskolákat fenntartó alapítvány vezetői nyomást gyakoroltak rá, hogy megbízottként írja alá a normatív támogatásokról szóló iratokat, amit ő végül meg is tett, de a vádat, miszerint bűnsegéd lett volna a költségvetési csalásban, elutasította.

A másodrendű vádlott, az egykori Szefi-igazgató reagált korábbi kolléganője vallomására. Kijelentette, hogy furcsának találja, hogy „valaki gyanakszik az igazgatóra, majd amikor ő is az lesz, akkor már nincsen baj”. Az állítást, miszerint bárki is nyomást gyakorolt volna a volt tanárnőre, minden vádlott tagadta. A következő alkalommal egy szakértői véleményt is meg fog hallgatni a bíróság, a tárgyalás októberben folytatódik.

A Szegeder együttműködik a Telexszel, hogy az olvasók Budapesten és egész Magyarországon értesüljenek a legfontosabb és legérdekesebb szegedi és környékbeli témákról és történésekről. Ez a cikk ezen együttműködés keretén belül jelenik meg a Telexen is. Ha szeretnéd, hogy még több sztorit tudjunk feldolgozni és az ország elé tárni, támogasd a Szegedert! Az eddig a Telexen megjelent cikkeink ide kattintva érhetők el.