Hét országban néztük meg, olcsóbb vagy drágább-e a Pick téliszalámi

Megnéztük, hogy hét ország viszonylatában hogyan alakul a Pick „eredeti” téliszalámijának ára. Arra voltunk kíváncsiak, hogy olcsóbb-e vagy drágább külföldön, mint itthon. Kiderült, hogy csak egy országban nem éri meg annyira téliszalámit venni, ugyanis hazánkban jobban járunk vele, Norvégiában több mint dupla annyiba kerül az egyik szupermarketben.

Még február elején közölt az RTL Klub Fókusz című műsora egy riportot arról, hogy a Pick téliszalámi nagyjából fele annyiba kerül Németországban, mint itthon. Ennek – a különböző kiszereléseket közös nevezőre hozva – utána számoltunk mi is, és kiderült, hogy valóban drágább a termék Németországban, de csak 33 százalékkal a kilónkénti árát tekintve.

Kíváncsiak lettünk, hogyan alakulnak az árak más országokban, ezért külföldön élő, tudósítóvá avanzsált olvasóinkhoz fordultunk, hogy nézzenek körül lakóhelyük szupermarketjeiben, mi a helyzet ott téliszalámiügyben. Felmérésünk elején megkérdeztük a Pick Szeged Zrt.-t is arról, hogy mely országokba exportálják a 250 grammos eredeti téliszalámit, merre induljunk. Válaszukból kiderült, hogy több országban, így például Franciaországban is vásárolhatunk Pick termékeket, összesen pedig 19 nemzet fiaihoz jut el itthonról a szalámi, de hogy pontosan hová exportálnak, azt üzleti titokra hivatkozva nem árulták el.

Franciaországban mi sajnos nem találtuk a szalámikat, több európai országban viszont igen, Finnországban például két nagy üzletlánc is értékesít Pick-termékeket, de a skandináv országban az „egzotikus” húsokat kínáló boltoknak is kedvelt árucikke. Északon, a finn testvéreink mellett még a dánok fogyasztják előszeretettel, de az öreg kontinens déli részén, Cipruson is vágnak néha téliszalámit a szendvicsbe, bár mint megtudtuk, nem az „eredeti”, 250 grammosból.

Végül Magyarországgal együtt hét országot hasonlítottunk össze a lenti táblázatban. A dánoknál és a cseheknél csak 40 dkg-os kiszerelésben találtuk meg a terméket, de úgyis a kilónkénti árak a beszédesek. A legtöbb országban a 25 dkg-os az elérhető, ezt készíti kifejezetten exportra a szegedi gyár.

Ország	Súly (gramm)	Ár (pénznem)	Ár forintban	Kg ár (forint)	Nettó kg ár (áfa %)
Norvégia	250	180 NOK	6 246	24 984	21 725 (15%)
Dánia	400	110 DKK	5830	11 660	9 328 (25%)
Magyarország	400		5 090	12 725	10 019 (27%)
Csehország	400	299,90 CZK	4 969	12 423	10 802 (15%)
Finnország	250	6,95 EUR	2 742	10 971	9 623 (14%)
Írország	250	6,25 GBP	2 799	11 096	11 096 (0%)
Németország	250	5,49 EUR	2 101	8 405	7 855 (7%)

Az utolsó oszlopban az adott ország általános forgalmi adójának a mértékét is feltüntettük, amit aztán kivontunk az árból. Az árakat a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamán számoltuk.

Jól látszik, hogy a hét vizsgált országból csak Norvégiában – ha a kilogrammos árakat tekintjük – nem érdemes leugrani a kisboltba egy rúdért, mivel itthon olcsóbban tudunk vásárolni belőle. Náluk majdnem a dupláját kell fizetnünk, ha a magyar szalámit szeretnénk venni, Németországban viszont nagyon is megéri, ugyanis 4320 forinttal kevesebbért tudunk egy kilót vásárolni belőle Berlinben, mint itthon a Tescóban.

Az áfakulcsok levonása után az is kiderül, hogy Csehországot, Írországot és Norvégiát leszámítva itthon még mindig többe kerülne megvenni a téliszalámit, mint máshol, bár így már jóval kisebb az árkülönbség. Csehországban például csak majdnem ezer forinttal lenne drágább, szintén a kilós árakat vizsgálva.

A szegedi húsüzem arra a kérdésünkre, hogy mi okozhatja ezeket a durva árkülönbségeket, azt válaszolta, hogy az eltérő áfakulcsok a ludasok elsősorban, de a kereskedők által alkalmazott árrés is tényező lehet abban, hogy sok országban olcsóbb a szalámi.

A témával kapcsolatban megkerestük Bodnár Gábor közgazdászt, egyetemi adjunktust. Ő a Pick által fentebb adott válaszok mellett arra is rámutatott, hogy nemcsak a kereskedő partnerek, hanem a gyártó is alkalmazhat eltérő árazást, amikor exportál. „Ezt az indokolná, hogy hazánkban jól cseng a Pick márkanév, azonban más országokban valószínűleg már kevésbé, így ebből adódóan az ottani árak alá kell mennie a gyártónak, hiszen új piacot szerezni a legnehezebb, de ha az megvan, akkor lehet árat emelni.”

A közgazdász felhívta a figyelmet egy másik érdekes aspektusra is, miszerint érdemes megvizsgálni a szalámi árát a vásárlóerő–paritáson, ami egy módszer a közgazdaságtanban két valuta közti alternatív árfolyam kiszámítására. Ezt általában életszínvonal-összehasonlításra használják, hivatalos „mérővalutája” pedig az USA dollár. Ezzel tudják vizsgálni azt, hogy egy bizonyos valutával mennyi terméket vagy szolgáltatást lehet megvásárolni egy másik valutával összehasonlítva.

Az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) 2021-es adatai alapján Magyarország értéke 154 egység az USA dollárhoz mérve, amely azt jelenti, hogy ha az amerikaiaknak egy szalámi tíz dollárba kerül, akkor az nálunk 1 540 forint lenne. Az előbbi számításhoz hozzá kell még vennünk a jelenlegi dollár árfolyamot, amivel a 10 dolláros téliszalámi 3 619 forintba kerülne itthon. De mit is jelent ez? Azt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a jobb életszínvonal miatt és az ott elérhető fizetésekhez képest sokkal olcsóbban megszerezhetik például a Pick „eredeti” téliszalámiját a vásárlók.

„Ha ugyanannyi pénzünk van például Németországban, mint itthon, akkor abból Magyarországon sokkal jobban megélünk. Például ezer euró jelen pillanatban 394 ezer forintot jelent, amelyből azért kitudunk jönni itthon, Németországban viszont már kevésbé. Ez az egész azonban a termékek áránál megfordul, mivel 10 euró egy német állampolgárnak nem feltétlenül jelent nagy összeget, nekünk azonban van, hogy sok az a 3800 forint” – fejtette ki Bodnár.