Szegedről is folyamatos a kiköltözés az agglomerációba, az ingatlanárak viszont így is emelkednek

Tovább folytatódik az agglomerációkba költözési hullám a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken, ami nem túl jó hír a közlekedés szempontjából. A legnagyobb vesztesek között van Budapest IV. és XXI. kerülete, valamint Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc, hiszen 1133–2259 fővel csökkent a lakosságuk, az ingatlanok négyzetméterárai ugyanakkor így is 13–21 százalékkal emelkedni tudtak.

Az ország legnagyobb városai közé sorolható vármegyeszékhelyek, így Szeged, valamint több fővárosi kerület is zsugorodott a múlt év során az állandó lakosok számát tekintve, miközben pedig az agglomerációs körzetek települései szerte az országban népszerű költözési célpontnak számítottak. Ez az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből derült ki, amely az állandó lakosok számának változását, ezen belül a költözések mérlegét és az átlagos négyzetméterárak alakulását mutatja be a múlt év első negyedévéhez képest.

„Folytatódott a korábbi évekre jellemző trend, az agglomerációs települések ugyanis erősödtek, a drágább lakásokkal rendelkező, nagyobb városokban pedig csökkent a népesség. Sokak számára ugyanis a kiköltözéssel válaszoltak a magas lakásárakra, ehhez pedig hozzájárult a lakáshitelkamatok emelkedése is. Összességében ugyanannyi pénzért egy-egy nagyvároshoz képest annak vonzáskörzetében nagyobb lakóingatlant lehetett vásárolni” – értékelte a múlt évi változásokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A szakember szerint egy-egy település lakosságszám-változásánál figyelembe kell venni, hogy nemcsak a be- és kiköltözésekről van szó, hanem a népesség természetes alakulása (túlnyomóan fogyása), azaz a születések és halálozások különbsége, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezések is szerepelnek az adatokban, tehát a csökkenés nem feltétlenül az elköltözés miatt következett be. Jó példa erre Csongrád-Csanád vármegye, ahol a 2011-es cenzus óta mért népességcsökkenést túlnyomóan a természetes halálozás okozta.

A lakosságszám növekedése szerint a legjobb tízben az egyetlen nem Pest vármegyei település Hajdúsámson volt. Szegeden is hasonló a helyzet, már ami az agglomerációba költözést illeti. Miközben a Belügyminisztérium adatai szerint városunk lakossága folyamatosan csökkent az elmúlt években, addig a környező településeké – Röszke, Tiszasziget, Mórahalom, Deszk, Algyő, Újszentiván, Sándorfalva, Szatymaz, Domaszék, Zsombó – folyamatosan nőtt, vagy stagnált.

Eközben a fővárosi összlakosságszám is csökkent, tavaly 13 ezer fővel, így immáron 1,63 millióan élnek Budapesten. A legnagyobb lakosságcsökkenést elszenvedői a főváros IV. és XXI. kerülete, valamint Pécs, Szeged, Debrecen és Miskolc volt: 1133–2259 fővel lettek kevesebben. Az ingatlanok a lakosok számának visszaesése ellenére azonban drágulni tudtak ezeken a helyeken, az átlagos négyzetméterár ugyanis 13–21 százalékkal emelkedett, mégpedig 435–729 ezer forintra.

„A lakosságszám-csökkenést elkönyvelő budapesti városrészek és vármegyeszékhelyeken bekövetkező lakásdrágulás azzal magyarázható, hogy az arányokat tekintve mindössze 1 százalék körüli mértékben esett vissza a népesség, így marad kereslet az ottani lakásokra. Ráadásul a budapesti kerületek és az egyetemvárosok a befektetési célú vásárlók kedvelt célpontjai, ami pedig felfelé húzza vagy megtámasztja az árakat” – fogalmazott Balogh László a közlemény szerint.