Öregszik a lakosság Szegeden is, a fiatalok pedig fogynak

A berlini Tagesspiegel adatgyűjtését elemezte a Telex, amelyből többek között az is kiderült, hogyan nézett ki hazánkban a népesség alakulása, vagy éppen az elöregedés folyamata városokra és régiókra lebontva, mi történt eközben Európa más országaiban, és hogy mi várható a jövőben.

Arról a Szegeder is írt, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint 333 ezer fővel csökkent az ország népessége 2011 és 2022 között. Ez viszont nem volt egyenletes. A kétezres évek eleje óta kizárólag a Budapestet is magába foglaló közép-magyarországi régióban nőtt a lakosságszám (216 ezer fővel), miközben a legjobban Észak-Magyarországon (184 ezerrel) és a Dél-Alföldön (149 ezerrel) csökkent.

Az Eurostat adatai alapján a 2011 és 2021 közötti időszakot nézve némileg másfelé tolódott viszont a mérleg. Eszerint a legjobban a Dél-Dunántúlon (7 százalékot meghaladó) fogyott a népesség, majd ezt követte a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét is magában foglaló Észak-Magyarország, ahol közel 7 százalékos fogyás volt megfigyelhető tíz év alatt. A Dél-Alföld itt harmadik lett 6,6%-os csökkenéssel.

Az előrejelzések szerint a Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon akár 25–30 százalékos is lehet a népességfogyás üteme a következő három évtizedben. Az aránytalanságokat jól szemlélteti, hogy a magyarországi régiók közül egyedül Pest megye (5,8 százalékkal) és nagyon minimálisan Nyugat-Dunántúl népessége nőtt, miközben még Budapesté is csökkent 0,6 százalékkal, bár ennek az agglomerációs népvándorlás lehet az oka.

Az elöregedő társadalom is gondot jelent, mely leegyszerűsítve az a folyamat, amikor az időskorúak aránya nő a népességen belül. A Telex elemzése szerint 2011 és 2021 között a magyarországi nagyvárosok többségében ez történt. Még Budapesten is szinte stagnált a fiatalok száma, az időseké viszont 2,3 százalékkal nőtt.

Vidéken a győri stagnálással szemben (évi 0,03 százalékos növekedés) mindenhol máshol – Szegeden, Nyíregyházán, Kecskeméten, Miskolcon, Székesfehérváron, Szombathelyen, Pécsen és Debrecenben – csökkent a fiatalok száma. Nyíregyházán volt a leggyorsabb ütemű az elöregedés, itt évente átlagosan 3,4 százalékkal nőtt az idősek száma, és ezzel párhuzamosan 1,1 százalékkal csökkent a fiataloké.

Szegeden a 65 év felettiek aránya 2,2 százalékkal nőtt, míg a 0-19 év közötti fiataloké 1,7 százalékkal csökkent. A teljes népesség pedig 5,5 százalékkal lett kisebb a városban tíz év alatt, ami a középmezőnyben van a hazai nagyvárosokat figyelembe véve. A fiatalok arányának csökkenése Pécs és Msikolc után itt volt a legnagyobb, az idősek aránya viszont nem nőtt számottevően jobban, mint más nagyvárosban: egyedül Pécsen és Miskolcon volt kisebb növekedés, mint Szegeden.

A Telex cikke továbbá kitér az európai régiók helyzetére is, de kiderül például az, hogy mely országokban csökkenhet még a magyarországinál is jobban a népesség 2050-re. A grafikákkal és grafikonokkal szemléltetett teljes írás ide kattintva elérhető.