Szabó Gábor szerint az SZTE maga fizetné az Erasmus-ösztöndíjakat, ha az EU megvonja a támogatásokat

„Amennyiben a hallgatói mobilitás szempontjából fontos Erasmus+ források hozzáférhetetlenné válnának, akkor az egyetem saját forrásból biztosítani fogja, hogy hallgatói mobilitás legalább a jelenlegi szinten fennmaradhasson” – ezt Szabó Gábor, az SZTE-t működtető alapítvány kuratóriumának elnöke mondta a Szeged.hu-nak.

Az egykori rektor azt is elárulta a városi lapnak, hogy a szegedi egyetem kurátorai már egyeztettek egymással ezzel kapcsolatban. Azt is hozzátette, hogy az SZTE nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottság döntéséről. Ugyanakkor szerinte ilyen horderejű ügyekben nem sajtóhírek alapján tájékozódnak. A hallgatói mobilitás kérdése a szegedi egyetemnél hozzátartozik a képzéshez. Egyetemi oktató vagyok, és nem vagyok hajlandó a hallgatók jövőjével játszani” – zárta szavait Szabó.

Azonban a hvg.hu arról írt ennek kapcsán, hogy a kérdés nem ilyen egyszerű, mert bár technikailag kivitelezhető, hogy az állam fedezze a diákok külföldi tanulmányait az Erasmus helyett, de az már a külföldi egyetemen múlik, hogy ebbe belemegy-e, vagy sem. „Négy holland egyetemből lehet, hogy kettő azt mondja, jó neki a különmegállapodás is, más viszont elutasíthatja ezt, hiszen az Európai Bizottság nem ajánlotta az adott intézményt” – közölte Budai Marcell, a HÖOK szóvivője a lappal.

A szegedi Momentum egyébként épp szerdán szólította fel az SZTE alapítványának kuratóriumi tagjait, hogy amíg az intézmény ki van zárva az Erasmus+ és Horizon programokból, addig ne vegyék föl a fizetésüket, és az alapítvány teljes költségvetését fordítsák a hallgatók és kutatók támogatására. Az Erasmus+ és Horizon támogatások megvonása miatt szerintük „ez a hazai felsőoktatás egyik legkomolyabb válsága a rendszerváltás óta”, ennek kapcsán közadatigényléssel fordultak az egyetem felé.

Fotó: Bálint András / Szegeder

A sokkal súlyosabb problémáról, a Horizon Europe pénzeiről Szabó sem ejtett szót. Mint a Momentum közleménye is említi, a kutatási és innovációs keretprogram kiemelt jelentőségű projekteket tömörít magába, melyek révén a magyar diákok és kutatók be tudnak kapcsolódni a világszintű kutatási hálózatba. Az összeg nagyságáról még Palkovics László beszélt 2021-ben: az előző ciklusban összesen 365 millió eurónyi pályázati pénzt tudtak elnyerni a magyar kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és vállalkozások, mely 400-as euróárfolyamon 146 milliárd forintot jelent. A következő ciklusra azt tűzték ki célul, hogy

ez a pénz 2,1 milliárd euróra, azaz 5,7-szeresére ugorjon

a 95,5 milliárd eurós keretösszegű Horizon Europe-ból, mely már bődületes összeget, 840 milliárd forintot jelent ugyanezen árfolyamon átváltva. Azonban mint az ismert, a hazai alapítványi egyetemek nem kaphatnak támogatásokat tavaly december 15-e óta az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizon Europe-ból mindaddig, amíg az alapítványokba kiszervezett intézmények működési modellje nem biztosítja a közösségi források átlátható kezelését (hiszen leginkább közpénzről van szó), illetve amíg továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket a kormány.

A Szegedi Tudományegyetem 2021. augusztus elsejével vált közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott intézménnyé. Az SZTE-t működtető alapítvány kuratóriumi tagjai között Lantos Csaba energetikai miniszter és Trócsányi László korábbi igazságügyminiszter, az Európai Parlament jelenlegi fideszes képviselője is ott ül.