A kormány beintett: már a fideszes polgármester is az önkormányzati közművek átadására szólított fel

Sikertelenül lobbizott a fideszes vezetésű Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) a kormánynál: nem kaphatnak állami támogatást azok az önkormányzati tulajdonú vízműcégek, amelyek a rezsiárrobbanás miatt kerültek csődközeli helyzetbe – írja a 24.hu.

Már a múlt héten megírtuk a SzegedMa értesüléseire támaszkodva, hogy az állam heteken belül „einstandolná” többek között a Szegedi Vízmű Zrt.-t is. Mivel rendkívül nehéz időszak előtt állnak a hazai vízműszolgáltatók, elsősorban a bizonytalan energiaárak, és az európai energiaválság miatt, de a magyar gazdaság helyzete sem segít. Az állam most „könnyítene” a terhükön, tettek is egy ajánlatot a szegedi önkormányzatnak egy bizonyos tárgyaláson, amelyen a Technológiai és Ipari Minisztériumba hívták a hazai víziközműszolgáltatókat.

A 24.hu most arról ír, hogy a TÖOSZ elnöke, Schmidt Jenő – aki egyben a Somogy megyei Tab fideszes polgármestere is – a szervezet honlapján közzétett körlevélben számolt be a Technológiai és Ipari Minisztériumban folytatott tárgyalásairól. Azt írta, a kritikus helyzet miatt azt várta, hogy engedékeny lesz a kormány, és pénzügyi támogatást tud kiharcolni a közműrendszereket tulajdonló és üzemeltető önkormányzati cégnek, de nem ez történt. „A szándék kifejeződött:

mindenki csinálhatja maga, de támogatásra akkor ne számítson. Csak azok a cégek fognak támogatást kapni, ahol az önkormányzatok átadják a tulajdonukat ingyen a magyar állam számára”

– írta levvelében. Tehát ahogy azt már megírtuk, egy tavalyi törvény alapján  a rezsicsökkentés tíz éve alatt kizsigerelt, vagyonukat teljesen felélő cégeket az önkormányzatoknak ingyen és „önként” át kell adniuk az államnak, különben az egyébként is megnyirbált költségvetésükből kell finanszírozniuk a működési és fenntartási költségeket. Schmidt levelében közölte: „sosem gondolta, hogy egyszer ezt fogja írni”, de most azt javasolja a veszteséges cégeket tulajdonló önkormányzatoknak, hogy adják át az államnak a vízközművagyonukat, különben semmilyen segítségre sem számíthatnak.

A lap megjegyzi, hogy Schmidt 2021 augusztusában írt nyílt levelében még azon a véleményen volt, hogy a vízművek finanszírozási válságára nem az államosítás a megoldás, pedig már akkor is nehéz volt az önkormányzatok helyzete. Szerinte a szabályozás módosításával és állami támogatással lehetne javítani a cégek működését, mert nincs biztosíték arra, hogy az önkormányzatok nem lesznek újra kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának.

A TÖOSZ elnökének mostani írása szerint a rezsicsökkentés kifejezetten az önkormányzati társulásokat hozta a jelek szerint véglegesen hátrányos helyzetbe. A lassan tíz éve befagyasztott vízdíjak – erről írtunk előzményként korábbi cikkünkben – és a rengeteg pluszköltség miatt alig maradt ugyanis olyan üzemeltető, amelyik nem vesztette el saját tőkéjét, és nem fordult veszteségbe.

A kormány azonban csak az állami tulajdonú cégek tőkepótlását biztosította.

Ez a támogatás az elmúlt egy évtized alatt összességében meghaladta a 135 milliárd forintot, az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és önkormányzatok mint tulajdonosok viszont semmilyen támogatást sem kaptak – írja a 24.hu cikke.

Az, hogy mi történik a vagyonátadás után, a TÖOSZ számára sem világos: ugyanis csak remélni lehet, hogy az önkormányzatok „jogi személyiségük épségben hagyása mellett”, vagy valamilyen más formában bent maradhatnak a cégekben, miután az állam tőkepótlással bevásárolta magát. „Nagyon remélem, hogy utána ezek az eszközök továbbra is közösségi tulajdonba maradnak. Remélem, nem leszünk kiszolgáltatva a profit mindenhatóságának” – írta Schmidt Jenő.

A hvg.hu is írt a témáról. A lap úgy tudja, hogy

a szegedi önkormányzat egyelőre vizsgálja a lehetőséget.

A tavaly elfogadott törvény, amely lehetőséget ad a vízművek állami átadására, nem tartalmaz kötelező határidőt, így a jogszabályok szerint a tájékoztatóban szereplő dátumokon túl is van lehetőség a feladatok és azzal együtt a vagyon átadására, ha úgy dönt egy önkormányzat.

Mint a cikk kifejti, a kormány már 2010-ben is ”jelezte”, hogy főként a külföldi tulajdonban levő közműszolgáltatók helyett szívesebben látna állami tulajdonú szolgáltatókat. Az első vízműháborút Pécsett már 2009-ben megvívták, akkor nem éppen diplomatikus eszközökkel szorította ki a francia tulajdonost a pécsi fideszes városvezetés. Az elmúlt években a közművezetékek megadóztatásával lényegében a veszteséges működés felé tolták a 2012-es árakon befagyasztott, rezsicsökkentett hatósági árakkal üzemelő vízműveket.