SzegedMa: Az állam heteken belül „einstandolná” a Szegedi Vízmű Zrt.-t, már tettek is egy ajánlatot

Rendkívül nehéz időszak előtt állnak a hazai vízműszolgáltatók, köztük a szegedi is – elsősorban a bizonytalan energiaárak, és az európai energiaválság miatt. Az állam most könnyítene a terhükön, tettek is egy ajánlatot Szegednek is – írja a kormányközeli SzegedMa saját értesülésre hivatkozva.

Az ivóvízhálózat az önkormányzatok tulajdona, de egy trükkös salátatörvény módosítójával az Orbán-kormány lényegében ingyen átvenné a struktúrát, hogy a teljesen elavult hálózat felújítását elvégezze – írta meg már több mint egy éve a Napi.hu.

Először 2013-ban a rezsicsökkentés tette nehezebbé a feladatot az önkormányzati vízműveknél, majd a kormány bevezette a csőrendszer hossza alapján számolt különadót. A rezsicsökkentés 10 százalékot faragott a bevételekből, díjat emelni azóta sem lehetett, a különadó pedig 14 milliárd forintot von ki évente az ágazatból. Közben a rendszerek elavultak, felújításra nincs pénz.

Gyakorlatilag államosítással akarta „megoldani” a problémát a kormány: a lakosság vízellátásáért felelős önkormányzat ingyen átadhatja az államnak a vízrendszerhez tartozó csőhálózatot, átemelőket, közkutakat, az ezeket működtető víziközmű-szolgáltató cégekben lévő részesedését, sőt azt az összeget is, amit esetleg korábban valahonnan a rendszer fejlesztésére nyert el, de nem használta fel. A szerződés megkötésével nemcsak a tulajdon, hanem az ellátási felelősség is az államra száll, s a tulajdonosi jogokat attól kezdve az alig fél éve létrehozott Nemzeti Vízművek Zrt. gyakorolja – magyarázta a Népszava cikke a törvényt.

Most úgy tűnik, hogy Szegedet is elérte a helyzet: a SzegedMa értesülései szerint ugyanis a napokban egyeztetésre hívták a Technológiai és Ipari Minisztériumba a hazai víziközműszolgáltatókat, így a Szegedi Vízmű Zrt.-t is. A megbeszélésen állítólag arról esett szó, hogy „az iparág várhatóan egyre nagyobb kihívásai és egyre komolyabb anyagi terhei miatt” az állam hajlandó átvállalni a helyi szolgáltatókat. Amennyiben ebbe a helyi szolgáltatók beleegyeznek, akkor az állam a következőket vállalja:

• Ázsiós tőkeemelést hajtanak végre.
• Finanszírozzák a cég hiányát, veszteségét – ez utóbbi azonban csak a szolgáltatók alaptevékenységére vonatkozik, másodlagos, vagy üzleti, piaci tevékenységekre (például vízhordás vagy szippantás) nem.

A tárca azt is pontokban rögzítette, hogy minek kell a szolgáltatóknak megfelelni mindehhez. Ezek alapján augusztus 31. és november 1. között lezajlana a folyamat:

• A szolgáltatóknak augusztus 31-ig kell előzetes nyilatkozatot benyújtaniuk az integrációs szándékról a Nemzeti Vízművek Zrt. felé. Ugyaneddig kell adatot szolgáltatni a hiány összegéről is.
• Szeptember 20-ig közgyűlésen kell dönteni a tulajdonosi jogköröket érintő kérdésekről és megküldeni azt a Nemzeti Vízművek Zrt. felé. A társaságról szóló közgyűlési döntéseket meghozni és továbbítani október 1-ig kell.
• Legkésőbb november 1-ig pedig az állam átvenné az ellátási felelősséget.

Mint a cikk írja, a jelenlegi körülmények között a Szegedi Vízmű Zrt.-nek a jövő évre csupán a “villanyszámlája” lenne 1,2 milliárddal több becslések szerint. Pontos számadatot azonban nem lehet tudni, ugyanis még nincs villamosenergia-szerződésük 2023-ra. Jövőre akár milliárdos veszteséggel is számolhat a társaság a bizonytalanságok miatt.

A SzegedMa írása, miután kiaggódta magát a közpénzek, vagyis a helyiek vállát terhelő finanszírozás miatt, megjegyzi, hogy állami átvétel esetén a felügyelőbizottságban, vagy igazgatóságban „aligha kapna helyet bárki is a Botka-féle városvezetés közeléből, emellett nem is igen tudna beleszólni a cég működésébe a város”.

A hvg.hu egy még korábbi, 2016-os írása megemlíti, hogy a Szegedi Vízmű Zrt.-ben a francia Veolia Energia Magyarország Zrt. érdekelt (49%-os részesedéssel), amelynek 2024-ig bebetonozott a szerződése. Ez azért lényeges, mert a Veolia, azaz a Szegedi Vízmű Zrt. kisebbségi tulajdonosának döntése is „mérvadó lehet” ebben a kérdésben, ugyanis nagyrészt őket is tehermentesítheti anyagilag az állami átvétel. Kérdés, hogy akarnak-e élni ezzel.