Tanulmány: Szeged van a legnagyobb veszélyben a század végére várható hőhullámok miatt

Nem elég, hogy már most is súlyos aszály van az Alföld nagy részén, ráadásul Szeged környékén hiányzik a legtöbb víz a talajból – azért szerencsére ellátási gondok még nincsenek egyelőre, mint Budapest agglomerációjában –, egy tanulmány szerint városunk lesz a leginkább érintett a század végére az akár halálos hőhullámokban is.

Mindez Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus, hidrológus tanulmányában található, ami a Másfélfokon jelent meg. Ebben többek között azt vizsgálták, hogy a tartós hőhullámok hogyan alakulnak hazánkban, vagyis amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti. Emellett a nyári extrém értékeket, azaz az évi maximumhőmérsékleteket is elemezték. Megadják továbbá, hogy mi várható a jövőben a mérsékelt vagy fokozódó éghajlatváltozás esetén, és hogy a változásokért az emberi tevékenység okolható-e.

A tanulmány szerint mintegy 90%-os valószínűséggel állítja, hogy az emberi tevékenység miatt nő a tartós hőhullámos napok száma Magyarországon. Megjegyzik, hogy míg a hetvenes-nyolcvanas években országos átlagban nem volt ilyen nap, ez mára évi 2-re emelkedett. Azonban a szám becsapós, mivel az északi és a hegyvidéki tájainkon nagyon ritkák a hőhullámok, az Alföldön viszont a legextrémebb évben, 2012-ben 18 tartós hőhullámos nap volt.

A pesszimista forgatókönyv szerint, ha a jelenlegi módon folytatjuk a kibocsátásokat, úgy a mainál 12-szer több tartós hőhullámos napra számíthatunk a század végéig országosan.

A déli országrész, Szeged környéke és az Alföld a legkitettebb,

ahol 30 nap feletti éves értékeket várnak a számítások alapján. Az évi maximumhőmérsékletek emelkédésének esetében csak körülbelül 60%-os valószínűséget állapítottak meg arra, hogy az emberi kibocsátások miatt történik mindez. Azonban a pesszimista forgatókönyvet követve az Alföldön minden évben számíthatunk 40 °C-os maximumokra a század utolsó két évtizedében, különösen szélsőségesen forró években pedig 45 °C feletti értékek sem kizártak.

Kizárólag egy mérsékelt kibocsátásokkal számoló jövőkép szerint van esélyünk annak megfékezésére, hogy a század közepétől ne szabaduljon el az emberi szervezetre akár életveszélyes hőhullámos napok száma, és az elindult exponenciálisan növekvő trendet lassítani tudjuk – írják a szerzők. A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.

Ez alapján mégsem volt teljesen légből kapott az a város által még 2020-ban készíttetett, Szeged Vision nevű kampány, ami során először apokaliptikus, Mad Max világot alkottak Szeged egyes részeiről 2050-beli állapotukat felvázolva, ezzel a klímaváltozás hatásait érzékeltetve, amennyiben minden marad a régiben. Ezt kompenzálandó csináltak olyan verziót is, ami bemutatja, milyen lenne ennek ellentéte, a zöld és élhető városi közterek: az Árpád tér, Aradi Vértanúk tere, a rakpart, vagy a Kárász utca.