„Alapjaiban lett elszúrva az Oskola utcai felújítás” a SzegedMa múlt pénteki cikke szerint, ami egy azon négy írás közül, amelyben a lap a nemrég felújított utcát kritikával illette az elmúlt hetekben. Csakhogy a kritika minőségét illetően inkább van kivetni való, mint az utca felújításával.
A kormányzati Mediaworks-höz tartozó lap április 19-én vette elő a témát először, amikor arról írtak, hogy az egyik, a város nevezetességeit hirdetni hivatott tábla horizontális pozícióba helyezte magát, ami valóban azt a képet adja, hogy vannak minőségbeli problémák az Oskola utcán, amit egyébként hivatalosan csak 2022 nyarán adnak majd át. Másnapi cikkükben beszámoltak róla, hogy a táblát elvitték, és most az ott található, meglazult térkövek okoznak balesetveszélyt.
Az alapvetően jogos kritika után pénteken már az az éles vélemény jelent meg a portálon, hogy a felújítás alapjaiban el lett rontva, amely állítást forrás nélküli „panaszok”-ra és „vélemények”-re alapozzák. Hogy ezek Facebook-kommentek vagy utcán megkérdezett emberek mondatai-e, esetleg más, nem derül ki egyik cikkből sem. „A vélemények szerint Szegednek volt egy jó közlekedése, és ez alapjaiban megváltozott az Oskola utcai felújítással” – áll a cikkben, ami számos hibát ró fel a városvezetésnek.
Az egyik ilyen – ami nem is a felújítás minőségét, sokkal inkább városfejlesztési folyamatosakat kritzál –, hogy megszüntették a parkolósávot az Oskolán, rögtön ezután pedig, hogy „buckák” vannak az utcán, ami alatt minden bizonnyal az Oroszlán utca torkolatánál kialakított, magasított gyalogátkelőre, illetve a később, a kerékpársávokat keresztező útrészre gondolnak a Roosevelt térnél.
Még novemberben egyébként készítettünk egy videót az utcáról, hogy hogyan is működik, miután újra közlekedhető, ezt be is tesszük ide:
A vélemény alkotója itt idézve is van, a cikk szerint azt mondta/írta, hogy „kényszeredett megoldásnak tűnik az egész, az autósok közül sokan nem mernek ott közlekedni, mert buckák vannak az úttesten”. A cikk szerint télen lesz igazán nagy baj és balesetveszély, amikor a hó belepi az útburkolati jeleket és a bukkanókat. A parkolósáv felszámolását, illetve annak hiba mivoltát pedig azzal a példával szemléltették, hogy egyik nap állítólag egy betegszállító autó érkezett egy házhoz, ami félig a járdán, félig a kerékpársávon tudott csak megállni.
Eztán tér rá a cikk arra a különösen érdekes megállapításra, hogy a felújítás után több helyi vállakozás üzemeltetője is azt mondta, hogy forgalomcsökkenésre számít a változatatások következményeként. Egy cégvezető szerint „a város gőgös arroganciája” jellemezte a beruházást, és valaki állítólag azzal példálózott, hogy „még a szocializmusban is fórumokat hívtak össze annak idején, amikor ilyen nagyságrendű változást szerettek volna véghezvinni az ottlakók előnyére vagy hátrányára”, és hogy ezzel szemben Szegeden nem volt megelőző párbeszéd.
Amire már nem tér ki az írás, az az, hogy az önkormányzat azért szüntette meg a parkolást az Oskola utcán, mert ez Szeged legforgalmasabb kerékpáros útvonala, és kényelmes, széles biciklisávokat szerettek volna kialakítani, ezzel is a kerékpározást támogatva. A városi narratíva szerint ezt az útvonalat még 1992-ben alakították így ki, azóta pedig folyamatosan nőtt a kerékpáros forgalom egészen addig, hogy már nemigen férnek el egy sávon, és egyre gyakrabban akadtak össze a biciklisek, rendszeressé váltak a balesetek.
Fotó: Bálint András / Szegeder
Másrészt pedig a járda szélesítésével végre lehetőség volt fákat ülteteni, és az itteni vendéglátóhelyek is tudnak mostantól teraszt üzemelteteni, amivel élnek is. Az, hogy vannak már teraszok itt is, bővíti ezen helyek kapacitását és vonzerejét is. Utóbbihoz pedig az is hozzájárul, hogy csendesebb és kevésbé forgalmasabb lett az utca, nem okoz hang- és zajszennyezést az autók parkolása sem. Valószínű, hogy ezek összességében inkább növelni fogják itt a vendégforgalmat, mint amekkora negatív hatással járhat egy sávnyi parkolóhely megszüntetése, itt azonban valóban az idő és a tapasztalás fog igazat adni.
És ha már parkolóhelyek és teraszok, hétfőn újabb cikkel jelentkezett a SzegedMa, amiben ismét egy veszélyes helyzetet véltek felfedezni:
„az ottlévő vendéglátóegységek teraszhelyiségei közel vannak a kerékpárúthoz, ahol a kerékpárosok igen nagy sebességgel közlekednek”.
A lapnak nyilatkozó személy azt sérelmezte, hogy nincs korlát az utcán, ami elválasztaná a teraszos járdát az őrült tempójú kerékpárosoktól. Ezen a ponton a cikk szerzője is észbe kapott: „A panaszok kapcsán teljes joggal tehető fel a kérdés, hogy mikor jön az első baleset?!”
Egy másik olvasójuk szerint olyan „a világon nincs, hogy három kerékpársáv van egyetlen utcában”, ami egyrészt nem igaz, másrészt ezek nem teljesértékű kerékpársávok a Roosevelt térnél, hanem az egyik irány van kettéosztva két sávra, mert az egyik a hídra kanyarodik fel, a másik pedig megy tovább egyenesen. Ennyi erővel az autópályákon is érdemes lehet megszüntetni a lassítósávokat és bevezetni, hogy a pályáról kihajtani csak a belső sávból lehessen – merthogy pont ezt az elvet helyezi kilátásba a portál olvasója azzal, hogy kifogásolja az új sávkiosztást.
A SzegedMa újságírója itt megfogalmazása szeirnt utána is nézett, hogy van-e ilyen még bárhol, de nem talált olyan esetet, hogy három sávot is elkülönítenének egy utcában a kerékpárosoknak. Megnéztük mi is, hogy a világon van-e ilyen bárhol is, és pont találtunk egyet egy Szeged nevű magyar városban, a Felsőváros nevű városrészben, ahol igen hasonló sávkiosztás van az Etelka sor végén néhány éve, és ahol a kerékpárosoknak különálló, egymástól teljesen független kanyarodósávja van bal és jobb irányba is. (Meg persze máshol a világon is van ilyenből rengeteg, például itt vagy itt.)
„Úgy tűnik, hogy az ellenzék vezette városokban nagyon figyelnek arra, hogy a lakosok ne gépjárművekkel, hanem inkább kerékpárral, vagy gyalogosan közlekedjenek. Karácsony Gergely budapesti »kerékpárpolitikája« is komoly visszhangot vált ki évek óta a hazai sajtóban” – írja a cikk szerzője, amire a válasz az, hogy igen, ez a szegedi önkormányzat idén huszadik éve alkalmazott közlekedéspolitikája, ami alapjaiban a nyugati irányokat próbálja meg itthon is honosítani, több kevesebb sikerrel.