Politikai hirdetések: hol a határ, mit kell befogadni és mikortól állásfoglalás a szelektálás?

Vajon felmerül egy közlekedési társaság vezetésében, hogy ne fogadjon be potenciálisan oltásellenes hirdetéseket? Kell egyáltalán ilyesmivel foglalkozniuk, vagy inkább vállaljanak be mindent, mert pont a szelektálás lenne állásfoglalás? Ezekkel a kérdésekkel kerestük fel a Szegedi Közlekedési Társaságot, miután járműveiket elárasztották „covid-diktatúra” szlogenek.

Amikor két és fél évvel ezelőtt a jóléti sovinizmus villamosa robogott fel s alá a szegedi síneken, még messzire voltunk az idei országgyűlési választásoktól, és bár a koronavírus-járvány már közeledett, arról sem tudtunk még semmit. Egy hét múlva azonban itt vannak a választások, a szegedi közösségi közlekedés járműflottáját pedig hasonló arányban lepték el a politikai hirdetések, mint a villanyoszlopokat.

Az SZKT-nak közel félszáz villamosa és majdnem hatvan trolibusza van, és bár emellett üzemeltetnek autóbuszokat is, azokat jellemzően csak pótláskor vetik be, így érthetően nem is matricázzák fel őket reklámokkal. Elektromos járműveiket azonban annál inkább, az utóbbi években kifejezetten megszaporodtak a hirdetések a társaság flottáján.

Nincs ez másként most sem, a hirdetések jelentős aránya azonban politikai tartalmú. A 2019 őszére számtalan szegedi villamost és trolibuszt kibérlő és Nemesi Pál jelölttel felmatricázó Fidesz nem hirdet most, az ellenzéki összefogás és a Mi Hazánk annál inkább. Előbbi pártszövetségnek vannak hagyományos, egy-egy jelöltet népszerűsítő bannerei, illetve a népszavazáskor érvénytelen szavazásra felszólító grafikák is.

A népszavásos is felvet kérdéseket, Toroczkai Lászlóék kampánya nem egyértelmű, hogyan hat a társadalomra vagy azon belül az oltási kedvre.

A Mi Hazánk ugyanis az „Elég a covid-diktatúrából!” felirattal hirdeti magát,

amit a koronavírus elleni kötelező oltás esetleges bevezetése elleni tüntetéseinken is hangoztattak. Ez persze elméletben teljesen rendben van, de azért az árulkodó, hogy még a fideszes Mediaworks-laphálózat is visszadobta a párt hirdetéseit.

Ezt a párt jelentette is a Nemzeti Választási Bizottságnál, amely döntése szerint jogszerűtlenül tilották le a hirdetéseket. Minderről Dúró Dóra számolt be pénteken Facebook-oldalán, aki büszkén újságolta el, hogy ezzel ellentétben „Szegeden még épp lehet hirdetni tömegközlekedési eszközökön is”. A párt emiatt tüntetést is szervez a várba március 27-re.

Kíváncsiak voltunk a Szegedi Közlekedési Társaság álláspontjára is a következő kérdésekben:

• Megválogatja-e a társaság bármilyen irányelv mentén, hogy mely pártoktól fogadnak be hirdetéseket?
• Előfordulhat-e, hogy visszautasítanak egy hirdetést pusztán annak tartalma miatt?
• Ezekben az esetekben a társaság vezetése vagy a tulajdonos önkormányzat részéről a kabinet hozza meg a döntést arról, hogy az adott hirdetés felkerülhet-e járműre?
• Felmerült-e bármilyen ellenérv, amikor a köztudottan oltásellenes Mi Hazánk Mozgalom „covid-diktatúra”-t kiáltó hirdetése az asztalra került?
• Az említett párt mettől meddig hirdet a járműveken, összesen hány darab jármű érintett, pontosan mekkora összeget fizet ezért a párt?
• Számol-e fel a társaság felárat egy hirdetés politikai mivolta miatt?

A társaság részéről Majó-Petri Zoltán ügyvezető igazgató annyit osztott meg a Szegederrel, hogy felületeiket a Media Motion nevű szegedi cég értékesíti, ahogyan számos más városban is. A cég a politikai reklámokhoz egy árlistát közölt ki, annak érdekében, hogy a „kampánypénzek” elszámolása ezen területen prudens legyen. Ugyanez történt az előző választásokon is, írta Majó-Petri.

„A politikai reklámok kapcsán valóban felmerülhet, hogy mi lehet uszító vagy vállalhatatlan, de ezt nem egy közlekedési társaság tudja eldönteni. Ennek figyelembevételével az az általános irányelv, hogy minden párt és politikai szereplő számára tartottunk fent járművet, aki a választásokon indul, és olyan reklámokat helyezhetnek el, ami már közterületen máshol is látható (ilyen az említett anyag, ami Szegeden és az országban több europlakáton hamarabb kikerült, mint járműveinken)”.

Majó-Petri szerint arról, hogy ki mennyit és hogyan fizet egy reklámért közvetlenül vagy ügynökségen keresztül, arról nekik nincs is információjuk ők csak felületeket biztosítanak járműveiken, és ezért szednek díjakat.