Két nap alatt már egymillió forint jött a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat számlájára

Pont egy hete pénteken írtuk, hogy Ukrajna Szegedi Tiszteletbeli Főkonzulátusa, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzata, valamint a Csongrád Megyei Ukránok Kulturális Egyesülete az itt élők segítségét kérték az orosz–ukrán konfliktus miatt. Alig telt el két nap a felhívástól és már jött is egymillió forint a számlájukra.

A Magyar Narancs készített riportot a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzattal. Mint írják, az Osztrovszky utca 6. szám alatt található a Nemzetiségek Háza, amelyet a helyi bolgár, lengyel, görög, német, örmény, román, szlovák és ukrán nemzetiségi önkormányzat működtet. Az itt működő Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat a háború kitörésének másnapján közleményben fordult mindenkihez, hogy a háború miatt adakozzanak, ezt ők meg is szervezték a gyűjtéssel és célba juttatással együtt, erről itt írtunk bővebben.

„Hétfőn közzétettük az adománygyűjtő számlaszámot, szerdán már egymillió forintnál több volt rajta. Nagyon sokan segítenek, nem csak az ismerősök” 

– mondja Sajtos-Zapotocsnaja Natália, a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a Magyar Narancs újságírójának. A többi nemzetiségi önkormányzat is segít, és a ház dolgozói. „Valamennyi tapasztalatunk már volt, mert amikor az árvíz zajlott, akkor is ugyanígy gyűjtöttünk adományt, és jöttek ide gyerekek is. Egyeztettünk a hozzánk kötődő emberekkel, ki miben tud segíteni, mit tud vállalni. Láttam, hogy Szegeden tőlünk függetlenül is többen kezdtek el adományt gyűjteni, le a kalappal előttük. A megyében még Szentesen, Hódmezővásárhelyen és Makón is zajlik gyűjtés. Az is jólesett, hogy a kormánymegbízott megkérdezte, miben tud segíteni, és a magyar kormány egyértelmű támogatása is nagyon sokat jelent most nekünk” – mesélte a lapnak.

Szeged messze van az ukrán határtól, mégis az országban az elsők között alakult itt ukrán önkormányzat.

„Hogyan kerülünk ide? A legtöbben jellemzően úgy, ahogyan én. Magyar a férjem, nálunk tanult. Kijevben ismerkedtünk meg, a múlt században, 1986-ban házasodtunk össze, 1988-ban végeztünk az egyetemen, és ide költöztünk” – mondja a Magyar Narancsnak. Mint említi, a Szegedi Tudományegyetemen is akkoriban alakultak meg a különböző szláv nyelvi tanszékek, ekkor kerestek Szegedre tanárt, így jött képbe a Szegedi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat jelenlegi elnöke.

A legtöbb ukrán házasság révén került Szegedre,

majd a kilencvenes évek végétől munkaügyben is jöttek, és rövidesen kapcsolatba kerültek a közösséggel. „Az, hogy létezünk, terjed a szatyorrádió útján, vagyis szájról szájra is. Nem olyan nagy a közösség, száz fő lehet, a fifty-fifty családokkal, gyerekekkel együtt, vannak Hódmezővásárhelyen és megyeszerte is” – ismertette. Egyvalamit nem kérdeznek a hozzájuk forduló ukránoktól: hogy vannak az otthoniak. Sokan maradtak orvosként, mások arrébb költöztek. Natália szerint jó lenne ott lenni a családdal, de „azt mondták, nekik meg az a fontos, hogy én jó helyen itt vagyok. Abból a szempontból jó, hogy most ilyen sok a tennivaló, hogy csak este, otthon van idő leülni, gondolkodni és bőgni, hogy miért történik ez velünk” –  zárta a beszélgetést.