Ujhelyi István, EP képviselő, valamint Mihálik Edvin és Szabó Sándor országgyűlési képviselőjelöltek közös tájékoztatót tartottak Szegeden a Csillag téren. A tájékoztatón elhangzott, mintegy 14 ezer milliárd forint juthat Magyarországra a 2021–2027-es fejlesztési ciklusban.
Szabó Sándor szerint a város a legutóbbi uniós fejlesztési ciklusban 34 milliárd forintot kapott, most pedig 26 milliárd forint körüli összeg várható. Azért érdekes ez az összeg, mert a kormány korábban beígérte azt, hogy a korábbinál nem lehet kisebb a mostani összeg. Azt nem tudni, hogy ez csak uniós támogatás, vagy már a kompenzált összeg, Szabó Sándor szerint még nincs semmi véglegesítve.
Korábban mi is terjedelmesen írtunk a témáról, korábban Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is, hogy Szeged esetében – bár a Csongrád megyei önkormányzat durván megvágta az uniós pénzek mennyiségét a város számára –
legalább a 25 milliárdra történő minimális felkerekítés szerepel a kormányzati anyagokban.
Ehhez azonban több feltételnek is teljesülnie kell. Szabó Sándor ezeket a sajtótájékoztatójában és Facebook-bejegyzésében fel is sorolta őket:
Szabó elmondta, a demokratikus ellenzékként elkötelezettek a jogállami kritériumok betartása mellett. „Az április 3-i kormányváltás után az Európai Unióval együttműködve biztosítani fogjuk, hogy a hazánkat megilleti források maradéktalanul megérkezzenek” – tette hozzá.
Mihálik Edvin szerint csak a kormányváltás biztosítja szeged és a homokhátság fejlődését, mert szerinte csak ebben az esetben érkeznek hozzánk azok a támogatások, amik elengedhetetlenek például a harmadik Tisza hídhoz és a hozzá tartozó komplex fejlesztésekhez, valamint a zöld beruházásokhoz a Homokhátságon, amelyektől a mezőgazdasággal foglalkozók megélhetése függ.
Mint arról már beszámoltunk több ízben is (itt, itt és itt), még az előzőeknél is nagyobb aránytalanságok fedezhetőek fel a megyei uniós pénzek szétosztásánál a most kezdődő, hétéves uniós ciklusra, ez különösen Szeged esetében látványos. A tervezet annyira már nem tervezet; a kormány elfogadta, majd megjelent a Magyar Közlönyben november elején. Egyesek szerint ennek oka egyszerűen politikai, míg mások szerint rászorultsági alapon ment a szétosztás, azonban az utóbbit az adatok nem támasztják alá. A kormány ugyan ígéretet tett állami kárpótlásra a korábbi ciklus összegével megegyező mértékben, de itt sem látszik tisztán a szándék.