Tényleg tízmilliárdoktól esik el Szeged a következő években?

Mint arról már beszámoltunk több ízben is (itt, itt és itt), még az előzőeknél is nagyobb aránytalanságok fedezhetőek fel a megyei uniós pénzek szétosztásánál a most kezdődő hétéves uniós ciklusra, és ez különösen Szeged esetében látványos – rossz értelemben. A tervezet annyira már nem tervezet, a kormány elfogadta, majd megjelent a Magyar Közlönyben november elején. Egyesek szerint ennek oka egyszerűen politikai, mások szerint rászorultsági alapon ment a szétosztás, azonban az utóbbit az adatok nem támasztják alá. A kormány ugyan ígéretet tett állami kárpótlásra a korábbi ciklus összegével megegyező mértékben, de itt sem látszik tisztán a szándék.

Idén szeptember 9-én szavazta meg a megyei közgyűlés – 15 igennel, 1 nemmel és 2 tartózkodással – Csongrád-Csanád megye Integrált Területi Programjának tervezetét, mely a 2021–2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra vonatkozó Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) megyénkre eső pénzkeretének felhasználását szabályozza.

A tervezet szerint Szeged a megyében a korábbi teljes keretösszeg 46,4 százaléka (34 milliárd forint) helyett immáron csak a 9,9 százalékát kapná, vagy másképpen a mintegy 85,8 milliárd forintos – ez több mint 10 milliárddal nagyobb összeg az előző ciklusénál – teljes keretből mindössze 8,5 milliárd forintot. A szintén ellenzéki Hódmezővásárhely is hasonlóan rosszul járhat. Vannak olyan hangok, miszerint a források nagy része a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek fejlesztésére lesznek fenntartva ebben a ciklusban, de ennek talán épp az utóbbi város az ellenpéldája.

A Magyar Közlönyben megjelent dokumentum tartalmazza az alprogramok költségvetését megyénként, valamint megyén belül az egyes városoknak juttatott forrásokat is a teljes országra vonatkozóan. Ebből kiderül, hogy a legkevésbé fejlett régiók és elmaradott térségek fejlesztésével indokolt pénzelosztás tulajdonképpen megbukott, mint valid érv:

Sehol sincs ilyen brutális aránytalanság, mint Szeged esetében, vagy ha volt is, az a nagyobb városoknál inkább pozitív irányú.

A megyénkénti pénzek eloszlása korrektnek tűnik, a fejlettebbek összességében kevesebbet, míg a fejletlenebbek többet kapnak. Települési szinten a Szegednek juttatandó 8,5 milliárd forint viszont még lakosságarányosan számolva is abszurd, olyan városokkal vagyunk egy ligában nominálisan, mint Keszthely, Nagykanizsa és Gyula. A megyei jogú városok közül

• Kecskemét 19 milliárd forintot,
• Pécs 21,79 milliárdot,
• Békéscsaba 15,69 milliárdot,
• Miskolc 31,35 milliárdot,
• Székesfehérvár 11,74 milliárdot,
• Győr 13,73 milliárdot,
• Debrecen 41,58 milliárdot,
• Nyíregyháza 50 milliárdot,
• Szolnok 23,42 milliárdot,
• Veszprém 12 milliárdot

kapna a TOP Plusz keretből:

Ebből a listából talán látható, hogy a fejlettebb megyékben kisebb volt a teljes keretösszeg, ami a lakosok arányával is összefügg valamelyest. Például Győr, Veszprém vagy Székesfehérvár is viszonylag kis összeget kapott, de itt eleve a megyei keret is az volt. Míg ott vannak a fejletlenebb térségben lévő városok, mint például Miskolc és Pécs vagy akár Békéscsaba is, amelyek elég sok pénzt tudhatnak magukénak. Bár ezutóbbi szintén kevésnek tűnik egy kicsit például Győrhöz képest, azonban lakosságra Győr mára több mint duplája Békéscsabának. Durván kirívó eset pozitív irányban is található,

Debrecen és Nyíregyháza a táblázat alapján gyakorlatilag a komplett megyei kereteket viszik óriási összegeket kapva.

Ami még furcsább, hogy a kormánysajtóban a csapból is az folyik, hogy Debrecen a vidéki főváros, az oda települő cégek miatt pedig eszeveszetten fejlett vagy éppen égbekiáltóan fejlődik, amit tulajdonképpen nem tagadni akarunk, a fenti lista alapján viszont nem ez rajzolódik ki. A szintén elmaradottnak mondott Csongrád-Csanád megyében a következőképpen alakultak a számok:

• Szeged –  8,5 milliárdot, a keret 9,9%-át kapja,
• Hódmezővásárhely – 6 milliárdot, a keret 7%-át kapja,
• Csongrád – 3,5 milliárdot,
• Kistelek – 2 milliárdot,
• Makó – 10 milliárdot, ami a keret 11,6%-a,
• Mórahalom – 5 milliárdot,
• Szentes – 5 milliárdot, azaz a keret 5,8%-át.

Látható tehát, hogy Szeged, amely az ország harmadik legnépesebb városa és általában elmaradottnak van titulálva, még nominálisan sem közelíti Győrt vagy Veszprémet a maga 8,5 milliárdjával, nem beszélve Debrecenről vagy Miskolcról, amelyek ennek többszörösét kapnák, ráadásul a megyében egyedüliként a teljes TOP-os forrást. Nyíregyházánál az előző ciklushoz képest például 203 százalék a növekedés az allokált pénzekben. Ezen kívül a megyén belül is rendkívül aránytalan a helyzet, elég csak Makó, vagy Mórahalom összegeit nézni Szegedhez képest.

A Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat közgyűlésének elnöke, Gémes László azt mondta a torz megyei adatokról a Telexnek, hogy szabályosan jártak el, a változások oka az, hogy ebben a ciklusban már a megyei önkormányzat döntheti el, mely települések esetében támogatja a fenntartható városfejlesztést. Elmondta,

Szeged és Hódmezővásárhely más forrásból, közvetlenül a kormánytól is kap majd pályázati pénzkeretet, így nem lesz igazságtalan az elosztás.

A megyei önkormányzatnak Hódmezővásárhely és Szeged nem is tagjai, lévén megyei jogú városok, így nem szólhattak bele a döntésbe. Gémes László viszont kiemelte: nem politikai alapú volt az elosztás, mert ez drága EU-s projektekre kell:

• Makó esetében a 10 milliárd forintos összeget a belvíz elleni védekezés is indokolja, ott csapadékvíz-elvezető csatornákat fognak építeni.
• Mórahalom a környékén lévő kerékpárút-hálózat fejlesztése és a kiszáradó Homokhátság egy részének vízpótlása érdekében kaphatja majd meg az 5 milliárdot.

Ez még érthető is lenne, hiszen olyan projekteket, amelyeket EU-s pénzből meg lehet pályázni, azt abból érdemes, mert egyébként kormányzati forrásokból kéne elintézni, így ez kvázi elveszne; ebből ugyanis olyan beruházásokat is lehetne finanszírozni, amelyet uniós pénzből nem. Már csak az a kérdés, hogy Szeged esetében nem vesznének-e el állami pénzek így, avagy teljesen mindegy lenne, mely városok kapnak kompenzációt? Miért pont a két ellenzéki megyeszékhely lett ráutalva az állam kegyére? Ki garantálja, hogy ez az összeg rendben meg is fog érkezni? Bár nyilván jobban hangzik majd az a szlogen, hogy „állami forrásból lett megépítve”.

Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester korábban elmondta lapunknak, ezt a fajta forrásallokációt az EU egyszer már elutasította, ezért az a véleménye, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el most sem, de még semmi sincs eldőlve. Emiatt találta ki a kormány az úgynevezett „biztonsági hálót”, ami ugyebár ezt a bizonyos plusz kormányzati forrást jelenti, amiről a megyei elnök is beszélt. Nagy úgy tudja, hogy erről a biztonsági hálóról eddig csupán Eger esetében döntött a kormányzat külön határozattal, ami majd Szegednél is esedékes lesz később.

Az alpolgármester a vonatkozó kérdésünkre elárulta, a biztonsági hálós összegek már szerepelnek az általa is ismert monitoring bizottsági anyagokban, tehát szerinte a kormányzati szándék megvan, erre terveznek most a városházán a költségvetésben. Ez nem szóbeli ígéret, hanem írásos – tette hozzá. Nagy azt is elmondta – egyben megerősítve az általunk is látottakat –, hogy a Csongrád-Csanád megyei uniós pénzelosztás nagyon súlyos aránytalanságokat tartalmaz, semmiféle statisztikai, demográfiai, gazdasági adattal nem támasztható alá. Megemlítette ugyanakkor, hogy ilyen szempontból Szeged jobb helyzetben van, mert

legalább a 25 milliárdra történő minimális felkerekítés szerepel a kormányzati anyagokban.

Azonban ez továbbra sem magyarázza a többi város által kapott, aránytalanul sok EU-s forrást a szegedihez képest. Ha tényleg nem politikai alapon történt az állítólag rászorultsági alapon járó uniós források szétosztása, akkor talán kijelenthető, hogy Budapest után Szeged az ország legfejlettebb városa.