Mint minden nem járvány által sújtott évben, idén is megrendezésre kerül a Szegedi Ifjúsági Napok, amely büszkén foglalja el helyét a legismertebb vidéki fesztiválok között. Az első napon, még a koncertek előtt, megnéztük a látnivalókat, körbejártuk a fesztivál helyszínéül szolgáló Partfürdőt, és kipróbáltuk az Aldi chill zónát, mielőtt rázendítenek a ma esti előadók.
A fesztivál területe változatlan, ugyanakkora, mint volt eddig, bár némi átalakításra azért sor került a tavalyi elrendezéshez képest. Nem kell semmi drámaira gondolni, aki a múltkori SZIN-en eligazodott, az idén is el fog, néhány sátor cserélt csak helyet, illetve megépült egy világzenei színpad, amit az eddigi években még nem láthattunk, ez a töltés felől felfelé haladva a jobb oldalon helyezkedik el.
A tavalyi évhez hasonlóan a terület közepén, az egyik medence halakkal lett megtöltve, idén is lehet horgászni, valamint játékosan ismerkedni ország-világ flórájával és faunájával. A civil falu idén is ugyanott van, a világzenei színpad mellett közvetlenül, ahol egyelőre talán a leglátványosabb dolog az amerikai nagykövetség kitelepülése, ahol katonák teszik próbára az érdeklődőket húzódzkodással, fekvőtámasszal, és hát mit mondhatnék, kifejezetten mókás kilátás, amikor két kigyúrt katona a véletlenszerűen arrajáróval belekezd egy fekvőversenybe.
Fotó: Bálint András / Szegeder
A két nagyszínpad idén is a fesztivál két átellenes végén helyezkedik el, ebből az idén BP Nagyszínpad nevet viselő szerintem még mindig méltatlanul el van dugva minden mögé, így gyakorlatilag az egyetlen olyan helyszín, amit nem vesznek körbe más, kisebb színpadok és helyszínek. A jelenlegi felhozatalon egyébként nagyon erősen érződik, hogy még gyakorlatilag el sem kezdődött a fesztivál, és csak bemelegítés célzatával játszanak a zenekarok az esti nagyok előtt, ám két bandát még így is érdemes kiemelni, ők a Carl és a Hűvös, mindketten az altrock és a klasszikus rock kellemes ötvözetével csábították az érdeklődőket, és sajnos kriminálisan kevesen voltak mindkét fellépésen.
Ami némileg meglepetést okozott idén, az a beengedés. Itt kiemelendő a főbejárat, aminél rengeteg átvevőpont, több sáv és gördülékeny jegyellenőrzés tesz kifejezetten kellemes élménnyé, mindenféleképpen előrelépés a korábbi évekhez képest. Ezen kívül az egyetlen említésre méltó dolog talán a bejárat mellett található kitelepült dohánybolt, ami az én életem legalábbis kifejezetten megkönnyíti.
Az első napon is már szép számmal vannak vendégek, sok ismerősbe futhat bele, aki lenéz szerdán este. És vannak ismerősei. Akárhogyis, az Aldi idén is csak mint kajás van kitelepülve, üzletük sajnos nincsen, és az egyik évben az egyik legnagyobb látványosságot adó óriáskerék helye is üresen tátong. Ezek miatt lehet kicsit fapados élménye az embernek, de egyelőre úgy tűnik, hogy amit az eddigi években is hozott szintet a SZIN, azzal idén sem lesz baj.