Amikor a ma Szegedét a tegnap kamerájával nézzük

Fotó: Ogunde William

Fotó: Ogunde William

Fotó: Ogunde William

Fotó: Ogunde William

Mivel ugye nem feltétlen mai fényképezőgépek pörögnek mostanság keze-ügyében, azok gyakran felújításra szorulnak, de a restaurációt is ő maga végzi. Jelenleg egy 1934-ben gyártott orosz modell felújítása zajlik, de sok gépnél előfordul, hogy elenged a borítás ragasztója, így újra lesz szükség. Az a bizonyos Praktica volt az első, ami ilyen módon szorult javításra. Ő egy bordó bársonyborítást kapott.

Mint már írtam, William nem csak a fotózásban jeleskedik, így az ő díszleteit láthattuk a Bukowsky Ponyva című darabjában a REÖK-ben, melyről már írtunk korábban is Orosz Diána ruhái kapcsán. Sajnos a koronavírus miatt az előadás idén már nem lesz látogatható, de Dia szerint jövőre még műsorra fogják tűzni azt. Erre az alkalomra William ~40 négyzetméter felületre készített díszlettervet, melynek a végső kivitelezésében is segédkezett. Elmondása szerint erre nem volt túl sok idő, de az előadás stábjával végül sikerült elkészíteni. Ha több érdekel William munkásságáról akkor az am.i.wil Instagram-oldalon lehet további fényképeit böngészgetni.

Fotó: Ogunde William

Fotó: Ogunde William

Ogunde Williamet mindig is foglalkoztatta a képzőművészet. Már egészen pici kora óta rengeteget rajzol és fest, és a street art világa sem ismeretlen számára. Mivel a fotózás is érdekelte, úgy döntött, hogy megvásárolja első analóg fényképezőgépét, mely egy Praktica MTL3 volt egy 50mm-es, 18 blendeszélességgel megáldott objektívvel. Azóta pedig nincs megállás, a gépek kattannak William kezében (mivel azóta gyűlt több is az öreg Praktica mellé), képek pedig lesznek. Vagyis nem ilyen gyorsan.

Szóval akkor, hogy is lesznek azok a képek? Ez foglalkoztatta Williamet is, mivel Szegeden amúgyis mondhatni macerás a filmelőhívás és különben is mókásabb a mosdót használni sötétszobának és labornak, ezért döntött amellett, hogy ő maga fogja végigjárni a procedúrát, és maga kezdi előhívni a készült negatívokról fotóit.

Ehhez először egy előhívótank és annak orsója lett szükséges. A filmtekercset az utóbbira kell felfűzni teljes sötétségben, mivel a legkisebb fényfoszlány is rontja annak minőségét. Miután visszahelyeztük a tankba annak kupakján keresztül, tudjuk beleönteni az előhívófolyadékot. Ezt már világosban is csinálhatjuk. A folyadék egy kétkomponensű por egyliteres oldata, mely egy tucat tekercs felfedésére is elegendő. Miután filmtől függően 5–10 percet áztattuk a tekercset a tankban, kiönthetjük a benne lévő vegyszerlét. Már csak a stopfürdőben való áztatás marad hátra, melyhez William fixírsót (fényképfelvételek rögzítésére használt vegyi anyag, nátrium-tio-szulfát) is kever. Ez körülbelül négy percet vesz igényben, miután következhet a negatív kiszárítása.

A labortermékek beszerzése után történt meg az átállás a fekete-fehér filmek használatára. Szegeden csak színes filmeket hívnak elő, ezért William is kénytelen volt azokat használni. Ehhez leginkább egy ikerlencsés reflex fényképezőt használ mely egy Weltaflex márkájú keletnémet masina, amit az 50-es években gyártottak. Ebbe 6x6-os méretű rollfilm illik 12 képkockával.

A végül digitalizálásra került képek egy részéből láthattunk is egy kiállítást májusban a Grandban. Itt 25 kép szerepelt, melyeket az utazásai során készített William. A fotók előhívásánál és digitalizálásánál elmondása szerint nem célja a digitális fényképezőkkel elkészített képek reprodukálása, és pont attól lesz számára érdekesebb a végeredmény, hogyha az apróbb esztétikai hibák korrigálatlanok maradnak, de mivel feketefehér képekről beszélünk, szerinte a fény játéka, az árnyékok és a formák a legfőbb kompozíciós elemek.

Fotó: Ogunde William

Fotó: Ogunde William