140 éve lakják a belváros rózsaszín palotáját, amiben filmszínház is volt egykor

„Kéményseprők könnyelműsége miatt tegnap este Szegednek egyik legfényesebb palotája forgott veszélyben. Hat óra után a Milkó-féle ház egyik kéménye tűzszikrákat szórt a födélre. A tűz híre befutotta a szomszédos utczákat s az épület körül csakhamar nagy csoportosulás támadt” – olvasható a Szegedi Hiradó nevű lap egy 1891 októberi tudósításában. A hídfőben álló, ma rózsaszínre festett palota szerencsére megúszta, egyedül a kéményseprő járhatott pórul, miután „a tűzvizsgáló bizottság konstatálta, hogy a II. kerületi kéményseprőt terheli a mulasztás a tűz kiütése miatt”.

A francia neoreneszánsz stílusú Milkó-palota a város egyik legszebbje. Az éppen mostanában felújítás alatt álló Tóth Péter-palotával karöltve valódi és méltó kapui a szegedi belvárosnak. Egyike azon kevés belvárosi háznak, amely egy egész háztömböt elfoglal.

Megépítése a fakereskedéssel foglalkozó Milkó család megrendelésére Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján történt 1883-ban. Tavasszal már itt volt Kátai László vaskereskedése a Híd utca és a Rudolf tér sarkán, augusztusában Menner és Schleuning zeneműkereskedése nyílt meg, szeptemberben Boscovitz látszerészeti raktára, októberben Zeisler S. és társa bor-, tea- és rumüzlete. Cikkünk apropóját az adja, hogy a lakhatási engedély 1884. február 11-i keltezésű, éppen 140 évvel ezelőtti.

A palotát 1907 nyarán megvásárolta Holtzer Dániel nagykereskedő, és amiről talán kevesek tudnak, hogy 1908 júniusában a ház Híd utcai oldalán kialakítottak egy filmszínházat is Uránia néven. A Szeged és Vidéke a megnyitáskor azt írta, „a Híd utcai Holtzer-palotában épült új színház nyolcszáz személy befogadására készült és impozáns látványt nyújt. Zöld zsöllyei, művésziesen dekorált barna falai, vörös drapériái mind harmonikus izléssel készültek és Király Pál igazgató ügyességét dicsérik. A mellékhelyiségeket hasonló fénnyel rendezték be; van büffé, előcsarnok, három elegáns toalett-terem, fogadószoba, két váróterem.”

Az Uránia Színházban legelsőként „szórakoztató előadásokat” mutattak be, de hamar megkezdődtek a tudományos előadások is. „Király Pál igazgató a nyár egy részét külföldön töltötte és a világ érdekes eseményeinek mozgófényképes felvételeit sikerült megszereznie a szegedi Uránia számára.

Egy Lechner Ödön építész életét és munkásságát bemutató kiadvány azt írja a Milkó-palotáról, hogy „arányai kifogástalanok, magassága illik a szegedi belváros egységes arculatába, az első és második emeletet átfogó sarokerkélyei a telektömb egészét elfoglaló épületegyüttes városképi jelentőségének és feladatának biztos felismeréséről tanúskodnak, mert ezek a sarokerkélyek szinte hangsúlyosabbak, mint az eklektika kötelező ritmikájából adódó, de az utcakép szempontjából valóban kevésbé jelentős középrizalitok. Ez Lechner első alkotása a franciaországi tanulmányútról való hazatérése után, az ott szerzett tapasztalatok még frissek. Ezért az épületről a francia reneszánsz formakincs elevenen árad.”