Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a kormány kezdeményezi az isztambuli egyezmény ratifikálását. Ezt 2020-ban éppen a KDNP javaslatára utasította el az Országgyűlés, a ma már ellenzéki párt pedig most is határozott nemet mond. A Telex által ismertetett, az MTI-nél is megjelent közleményükben a kereszténydemokraták terelésnek nevezték a bejelentést.

A ratifikáció csak egy része a csomagnak. A kormányfő közlése szerint a nők védelmében szigorítják a büntetőjogszabályokat, és a kapcsolati erőszak minden formája ellen fellépnek. Módosítják a szívhangrendeletet is, amely szerint az abortuszra jelentkező nőknek a beavatkozás előtt meg kell mutatni a magzat szívhangját. Emellett fellépnek a menstruációs szegénység ellen, megszüntetik az esemény utáni tabletta vényköteles besorolását, és több támogatást adnak a várandós nőknek.

A KDNP nemcsak az egyezményt utasítja el, hanem azokat a lépéseket is, amelyeket „életellenesnek” nevez. A párt a bejelentést egy sértett ember dühös reakciójának tartja. Állításuk szerint Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Magyar Péter volt felesége szerdai vizsgálóbizottsági szereplése után „végleg kiderült”, hogy a miniszterelnök maga a bántalmazó, ezért szerintük a ratifikáció bejelentése „nem más, mint terelés”. Varga az ülésen egyebek mellett azt mondta, hogy volt férje otthon alázta és gyalázta. Magyar a Facebookon személyesnek és méltatlannak nevezte a szavait.

A közlemény szerint az egyezmény a „genderideológia” és a „korlátok nélküli migráció” előtt nyit teret, többek között azzal, hogy bevezeti a biológiai nemtől elválasztott „társadalmi nem” fogalmát. A párt úgy látja, hogy ez az egész társadalomra súlyos veszélyt jelent, az oktatáson keresztül pedig különösen a gyerekekre. Úgy vélik, a Fidesz–KDNP-kormányok idején súlyosabb és hatásosabb intézkedések születtek a kapcsolati erőszak ellen, mint amilyeneket az egyezmény szükségesnek tart. Az emberi életet szerintük a fogantatástól a természetes halálig teljes védelem illeti meg.

A kereszténydemokraták elismerik, hogy a nők elleni erőszakkal szemben határozottan fel kell lépni, és az áldozatoknak valódi segítség jár. Ehhez azonban szerintük nem kell ratifikálni az egyezményt. Úgy fogalmaztak, hogy a kormányfő lépései valóban „történelmiek”, csak nem a nők védelmét szolgálják, hanem az ország keresztény-nemzeti identitásának lerombolása felé vezetnek.

Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, a Fidesz–KDNP-kormány azonban nem ratifikálta. A KDNP 2020. május 4-én terjesztett a parlament elé egy politikai nyilatkozatot, amely elutasította a ratifikációt, és az Országgyűlés még abban a hónapban elfogadta. Az indoklás szerint az egyezmény egyes pontjai ellentétesek voltak a kormány migrációs politikájával.

Nacsa Lőrinc akkor azzal érvelt, hogy a támogatható részek, például a gyermekvédelem és a nők elleni erőszak visszaszorítása, már a magyar jogrendszer részei. Varga Judit korábban másként beszélt a kérdésről: 2019-ben államtitkárként „politikai hisztinek” minősítette a ratifikálás megtagadását, igazságügyi miniszterként pedig zéró toleranciát hirdetett az erőszakkal szemben.

A szívhangrendelet 2022 szeptemberében lépett életbe. A Telex 2025 novemberi elemzése szerint a rendelet érdemben nem hatott az abortuszokra: a száz élveszületésre jutó terhességmegszakítások aránya azért emelkedett, mert a születések száma gyorsabban csökkent.

Az esemény utáni tabletta 2024 márciusában az Európai Unióban utolsóként maradt vényköteles Magyarországon, a Belügyminisztérium pedig akkor azt közölte, hogy a kormány nem tervezi módosítani a szabályozást. A tabletta azóta is csak vényre kapható, ennek eltörlését jelentette be most a miniszterelnök.