100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…

Kaáli Nagy Géza becslése szerint az államosítás óta eltelt hat évben közel 5000 sikertelen lombikkezelést végeztek a 43–45 éves nőknél, és ez mintegy 5 milliárd forintos kárt okozott a költségvetésnek. A Kaáli Intézet alapítója az MTI-n megjelentetett közleményében azt írja, ebben a korosztályban a saját petesejttel, anonim donáció nélkül végzett beavatkozások gyakorlatilag eredménytelenek, a finanszírozásuk pedig közpénzpazarlás.

A professzor szerint az „eltitkolt hivatalos jelentés hiányában”

az egészségügyi kormányzat nem tudott erről, és a Humánreprodukciós Igazgatóság vezetője nem tett eleget a törvényi előírásnak, amely szerint a kezelések eredményeit intézetenként, korcsoportokra bontva kell közzétenni. Az állam jelenleg 45 éves korig fizeti a nők lombikkezelését, a hozzá szükséges drága gyógyszerekkel együtt.

Kaáli két megoldást lát. Az egyik, hogy a finanszírozás változatlanul marad, de haladéktalanul engedélyezik az anonim petesejt-adományozást. A másik, hogy csökkentik a finanszírozási korhatárt. Ha egyik sem történik meg, az ingyenes kezelések szerinte továbbra is „azt a hamis illúziót, látszatot” keltik a betegekben, hogy saját petesejttel akár 45 évesen is lehet gyerekük. Számítása szerint anonim donációval ebben a korosztályban 2500 gyerekkel több születhetett volna.

A vita nem a semmiből jön. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a nyár elején arról beszélt, hogy a kormány az államosítás egészét felül kívánja vizsgálni. Kaáli az egykori Kaáli Intézet létrehozójaként maga sem kívülálló: a 24.hu-nak nemrég azt mondta, hogy magántőkéből új intézetet hozna létre, ha az új kormány engedi. Szerinte az állami meddőségi ellátás eddig több mint 100 milliárd forintba került az adófizetőknek.

Az állam a Fidesz-kormány idején három céget vett meg tőle. A vételárat hivatalosan üzleti titokként kezelték, az interjún elmondottak alapján viszont a cégekért és az ingatlanokért összesen 7 milliárd forintot fizettek neki.

Az igazgatóság idén először hozott nyilvánosságra adatokat az állami rendszerről. Ezek szerint 2024-ben a 13 állami intézményben 10 397 nőt kezeltek, és 3089 gyerek született. Az Economx márciusi beszámolója szerint abban az évben összesen 18 016 lombikkezelés történt.

A petesejt-adományozás körüli gondok régiek. A jogszabályok 2023-ban is engedélyezték az ivarsejtek és az embriók adományozását, a donorok költségtérítése és a finanszírozás viszont a gyakorlatban megoldatlan volt. Az igazgatóság akkor szabályozott donációs rendszer bevezetését javasolta, a 45 éves korhatárhoz azonban nem nyúlt volna. Az ingyenes kezelés egy 2023-as belügyminiszteri rendelet szerint 45 éves korig maradt elérhető.

Öt tb-támogatott beavatkozás jár, terhesség esetén pedig további négy igényelhető. 2025 novemberében még mindig szigorú feltételekkel lehetett petesejtet adományozni: a donor nem kaphatott ellenértéket, 35 évnél fiatalabbnak kellett lennie, és már gyermekének is kellett lennie. Egy fideszes képviselői törvényjavaslat szavazását elhalasztották, a párok közben Brnóba jártak donor petesejtért.

A Humánreprodukciós Igazgatóságot 2022. január végén hozta létre a kormány az Országos Kórházi Főigazgatóságon belül. Vezetőjének Vesztergom Dórát nevezték ki, aki 2025-ben leköszönt a posztról. Az első hat magán meddőségi klinika 2019–2020 fordulóján került állami fenntartásba, 2022. július 1. óta pedig csak állami központban lehet mesterséges megtermékenyítést végezni Magyarországon.

A szegedi Kaáli Intézet 1997-ben indult amerikai befektetéssel, 2015-ben pedig új klinikát kapott a Csongrádi sugárúton. 2021 decembere óta az SZTE-hez tartozik, és Reprodukciós Medicina Intézet néven működik.

100, külföldön élő szegedit keresünk, aki segít a városnak erős független nyilvánosságot építeni.

Már 18 olvasónk csatlakozott Cél: 100 támogató

Válassz támogatási összeget:

Folytatás…