A Magyar Péter vezette kormány a Roszatom lecserélését is mérlegeli a paksi bővítésnél. A Portfolio szerdán a Reuters két névtelen forrására hivatkozva írt erről. Az egyikük rálát a projekt felülvizsgálatára, és szerinte minden forgatókönyv szóba jöhet, a fővállalkozó cseréje is. A másik, kormányközeli forrás úgy tudja, hogy a kabinet arra hajlik: a bővítésre szükség van, de az orosz cég nélkül. Döntés még nincs, hivatalosan senki nem erősítette meg a hírt.

Hogy ez miért számít? A Portfolio szerint a kormány az atomenergiát nélkülözhetetlennek tartja a növekvő áramigény kielégítéséhez és a megújulók kiegyensúlyozásához. A most működő négy paksi blokk engedélye ugyanakkor 2032 és 2037 között lejár. Átmeneti megoldásként ezért azt vizsgálják, hogy húsz évvel meghosszabbítsák az üzemidejüket. Ha Paks II csúszik, ez az időzítés még fontosabb lesz.

A felülvizsgálat a váltás jogi, műszaki és pénzügyi következményeit, az ütemezésre gyakorolt hatását, és azt is méri, hogy a beruházás egyáltalán megéri-e. Eredmény az év végén vagy 2027 elején várható.

A fővállalkozó cseréje sokba kerülne. A Portfolio szerint ha kizárják a Roszatomot, Magyarországnak veszteségként kell leírnia az orosz félnek eddig kifizetett 1,1 milliárd eurót, és szerződésszegési kötbér is járhat. Új beszállítót a források nem neveztek meg. Egyikük szerint azonban egy európai partner sokat egyszerűsítene a külpolitikai helyzeten és a szankciók kezelésén.

A Roszatom közleményben reagált. Azt írták, hogy a munka a megrendelővel egyeztetett ütemterv szerint halad, és közben gyártják a leendő blokkok főberendezéseit. A cég szerint a megrendelő hivatalosan nem jelezte, hogy fel akarná mondani a szerződést, és ők jogilag megalapozott okot sem látnak egy ilyen lépésre.

Így jutott idáig a történet:

• 2014. január: Orbán Viktor pályázat nélkül adta a beruházást az orosz cégnek. A költséget 12,5 milliárd euróra becsülték, ebből Oroszország a megállapodás szerint 10 milliárd eurós hitelt nyújtott volna.
• 2017: Az Európai Bizottság jóváhagyta az állami támogatást.
• 2022. március: Az Európai Parlament felszólította a tagállamokat, hogy szakítsanak a Roszatommal a nukleáris területen. Ujhelyi István szerint a Fidesz ezt megszavazta.
• 2023: Sajtóhírek szerint Magyarország már akkor is fontolgatta, hogy megválik a Roszatomtól, de a cég ezt cáfolta.
• 2024. december: Az orosz fél jelezte, hogy fix áron nem tudja felépíteni az erőművet.
• 2025: Szeptember 11-én az EU Bírósága megsemmisítette a támogatás jóváhagyását. Decemberben Tordai Bence képviselő azt közölte, hogy a Bizottság újra vizsgálja az ügyet.
• 2026. február: Az atomenergia-hivatal engedélyével kiöntötték az első betont. A Portfolio szerint addig több mint 2 milliárd euróba került a projekt. A szerződést ötször módosították, a hatodik módosítást előkészítették, de nem írták alá.
• 2026. május: Kapitány István miniszterjelölt a meghallgatásán megígérte, hogy felülvizsgálják a titkosított szerződéseket.
• 2026. augusztus: Lihacsov a Roszatom részéről azt mondta, hogy a magyar fél nem kereste meg őket.
• 2026. szeptember: Kapitány szerint év végéig eldől, kell-e Paks II.
• 2026. október 16.: A határidő kitolódott: a felülvizsgálat év végére vagy 2027 elejére készülhet el.

Az Európai Unióban más országokban is kiszorult már a Roszatom egy-egy atomerőmű-projektből:

A csehek még a tender idején zárták ki az orosz céget, a finnek egy megkötött szerződésből léptek ki. Pakson viszont már az építkezés is elindult.