Álláspontjuk szerint a szabályozás továbbra is hátrányosan érinti a külföldi tulajdonú áruházláncokat. A vállalat úgy véli, az adóterhek csökkentésére bevezetett jogszabály-módosítás a nagy kereskedelmi láncok számára a gyakorlatban nem jelent megoldást.

Az MTI szerint a Spar az APA osztrák hírügynökséggel ismertette beadványát, amely megjegyzi, az előző kormány által bevezetett különadót az új magyar kormány sem törölte el. Ehelyett olyan módosítást hajtott végre, amely lehetővé teszi, hogy a nagy kereskedők több kisebb társaságra bontsák működésüket, és így alacsonyabb vagy akár nulla különadót fizessenek.

Peter Manhartsberger, a Spar vezetője az APA-nak azt mondta, hogy a több száz üzlettel működő Spar Magyarországot nem lehet több száz különálló társaságra felosztani. A szabályozást „abszurd és zaklató jellegű”-nek nevezte, és hozzátette, hogy a vállalat vállalati formájának megváltoztatására kényszerítése szerinte ellentétes az uniós joggal.

A vállalat a panaszában arra is hivatkozik, hogy az adóelkerülés elleni szabályok alapján a hatóságok nem fogadnák el azokat az átszervezéseket, amelyek elsődleges célja az adózási teher csökkentése. A Spar szerint ezért a jogszabály-módosítás a nagy kereskedelmi láncok számára nem kínál ténylegesen alkalmazható megoldást a különadó mérséklésére.

Az Európai Bizottság idén az Európai Unió Bírósága elé vitte Magyarországot a kiskereskedelmi különadó és az árréskorlátozás miatt. A Spar korábban is többször szorgalmazta az uniós fellépést, osztrák politikai támogatással, és már 2022-ben panaszt nyújtott be a különadó ügyében.

A Spar állítása szerint a magyar különadó alapján a külföldi tulajdonú áruházláncok, köztük a vállalat is, éves árbevételük 4,5 százalékát fizetik be adóként. Ezzel szemben a magyar franchise-hálózatok és más hazai szereplők adóterhelése 0 és 0,15 százalék között mozog.

A vállalat közlése szerint a különadó tavaly mintegy 80 millió eurós, az árréskorlátozás pedig további 30 millió eurós terhet jelentett a működésében. Az idei évben a különadó költsége közel 90 millió euróra, az árréskorlátozásé pedig mintegy 40 millió euróra emelkedhet.

Peter Manhartsberger szerint a két intézkedés jelentős veszteségeket okoz a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncoknak, köztük a Sparnak, a Lidlnek, a Pennynek, a dm-nek és a Tescónak. Úgy véli, az intézkedések célja az lehet, hogy a külföldi láncok kivonuljanak Magyarországról, és eladják üzleteiket, amelyek iránt szerinte elsősorban magyar befektetők érdeklődhetnek.